Goth terror...

 Nem hittem volna, és reméltem hogy sosem kell majd ilyenről is írni itt. De most mégis. Eredeti terv szerint ma beszámolót írtam volna arról, milyen volt a tegnapi Dark-piknik III - szalonna sütésünk Normafán. Erre tessék. Most írhatok arról, hogy megkéseltek, mert dark-goth vagyok.... 

De kezdjük egy kis előzetessel:  mik is a kiváltóak, és hogy fajulhat el a helyzet addig, hogy életveszélyes manapság sokszor dark-goth stílust felvállalni.... Manapság nagy divat lett felvállalnia magát az embereknek. Csapódni kasztokhoz, és zene, vagy életfelfogás köré építeni életüket. Régebben is így volt persze, csak épp akkor kevesebb választékkal. Az elmúlt 10-15 évben lett igazán széles a skála, amiiből aztán kedvére módjára szerint válogathat az ember, kezdve a neonácitól a jamaikai hajas füves hippin át, emo, ésegyébb ésatöbbi. Ne is menjünk bele. Stílus az van elég, és szintehogynem kötelező manapság valaminek lenni, valamivel "kifejezni magunkat" Ezt a szófordulatot mellesleg mindig is utáltam, hogy "önkifejezés" mert röhejesen hat, és egyáltalán nem utal arra amivel magyarázható lenne a jelenség: ruhákkal belső értékeket nem lehet kifejezni: Én magam pl nem az én 'sötét lelkem' miatt járok feketébe. Az önkifejezés lehet megnyilvánulás, vagy cselekedet, de stílushoz tartozás semmi esetre sem. Szóval stílusok. És kötelező tartozási etikettek... Ésatöbbi. Mindenki válogat, aztán indulhatnak a csatározások némely táborok között megszokásból, túlvivve a "szabályt"... Rockerek a diszkósok ellen, skinheadek a punkok ellen, rapperek a pop ellen... Bejáratottság.

A dark az kilóg ebből a szánalmas csatározásokból, mondhatni kakukktojás. A dark etikettbe sosem volt ez a 'kötelező tortadobálás' bármely más stílus irányzat felé. Számunkra az ember a fontos és nem az milyen társadalmi kasztból jött, és milyen a meggyőződése, etéren elfogadó. Több szempontból is kivüllálló bármi más stílustól a dark-goth persze, mivel valóban mondhatjuk sokszor olymértékben egyedinek, hogy gyakorta kakukktojás az összesközül is. Ezáltal van sokszor, hogy szinte bármely más stílusirányzat figyelmét képesek vagyunk szinte minden módon magunkra vonni, érzéseket generálni: Gyűlölnek, vagy csodálnak, lenéznek, vagy kiváncsiak, megbotránkoznak vagy közös fotót akarnak épp, vagy jellemző módon félreértelmezik az egészet és már sajátmaguk által is elhitt faszságok jelzőit aggatják rák - kezdve a 'buzi'-tól a ''mágiás' és egyébb frappáns baromságokig. Mielőtt átmenne stílus elemzésbe az egész, csak röviden akartam ismertetni, nem könnyű dark-gothnak lenni, és azt a mindennapokban is felvállalni. Szélsőséges érzések vannak felénk mint írtam - minden egyes megbámulás  lehet többféle indittatású... Csak azért mert megbámulnak, tudom magam is, hogy nem csak azért lehet mert denagy tetszést váltok ki. Ez van. A dark stílus kinézetileg egyedi polgárpukkasztása azonban nem dekadencia, inkább deviancia - ha már jelzőt akarunk rá aggatni mindenképp. Eltérni a társadalmi normáktól. Tény hogy feltünőek vagyunk sokszor, különösebben a cyber irányra váltott generáció, akik szinte nem is ruhákba járnak már, hanem mindenfélékből összeeszkábált, összevarrt, házilag összetákolt kavalkádokból. Ezek valóban egyediek, többségünkbe képzőművész szellem lapul alapban is, és valóban egyedi látványt nyújtunk az tény. Itt kezdődik az arra váltás viszont, hogy élő céltáblák is vagyunk egyben. Mindenki felé....

Szokták mondani viszont, hogy ha ördögként öltözöl, ne várd el, hogy angyalként szeressenek... Mi darkok, nem várjuk el. Nem arról szól a stílusunk, hogy bárkinek is megfeleljünk. Nem azért öltözünk így hogy beszóljanak, vagy akár csodáljanak. Nem. Túlmisztifikáltás mentesen annyi a kibaszott lényeg hogy nekünk ígytetszik!!!  Ebben érezzük magunk jól, ezzel a kinézettel alakítunk ki szubkultúrát. Ha úgytetszik, kapja be a világ - ez egy egoista stílus, igen!! Leszarjuk ki mit gondol rólunk, de ugyanakkor nem célunk az sem hogy halálra rémisztgessünk bárkit is vele - ha így lenne, már punkok lennénk, de mi magunkért tesszük ezt, és nem az embertársainkért - akiket magasról és nagy ívben... Önteltség a jellemző és szigorúan az, hogy magunknak megfeleljünk. Én a napokban varratam magamnak egy majd 60 részes (!! igen annyi) goth-kesztyűt, amit kb 40 perc feltenni mind a kettőt (csattok, kis pántok, égköves szíj, bőrpánt, anyagba belevarrt minta, hevederes szíj rá...) És MAGAMNAK varrtam, leszarom kinek mi a véleménye róla. Kb majdnem minden  goth így van vele - neki ez tetszik, és igazán hidegen hagyja az, mások erről mit gondolnak, vagy mit is magyaráznak bele... Kapja be a világ!! 

A világ azonban nem kapja be... A dark goth stílus képviselői tudják a legjobban, mit is jelent felvállalni ezt a mindennapokban, és milyen nehéz is ez.... Főként a keménymag, és nem a hétvégi szoba-darkerek - akik egy-egy bulira kiöltöznek csodásan - majd másnap meg ismét makkos cipőben, és stréber ruhákban rabszolgáskodnak az iskola/munkahely tégelyekben...  Akik tényleg azok szívből, és nem feltünési viszketettségből túristáskodnak a stíluson belül. Hát nem könnyű. Bár mi nyitnánk mindenki felé - a világ fordul el mégis. Paradox helyzet ez, mikor ők kiáltják ránk, hogy mi vagyunk azok akikkel nem lehet már mit csinálni. Az igazság pedig az, hogy ők száműztek... És ennek nyomai is érezezhetők, a mindennapos atrocitások. Ezek az emberi szűklátókörüséget mutatják csak, és tragikus ezzel szembesülni... Alig két hónapja történt, hogy Angliában egy fiatal lánynak azért kellett meghalnia, mert goth volt... Ilyen bárhol megtörténhet, és meg is történik nap mint nap a világban... Nem attól függ hol él az ember, de tény, hogy egy ilyen begyepesedett tuskók által lakott helyen kiváltképp, mint Magyarország...  Szerintem ezért is haldoklik már már lassan idehaza az irányzat, ez a közvetlen felelőse...

Idehaza is jó szokás kivülállóként tekinteni miránk, és ennek persze hangot is adni, lehetőleg jó paraszt módon és hangnemben. Kreativitásunkat sárbatiprással honorálják - mi pediglen leszarjuk azt napmint nap. Nem érdekel, mert magunkért tesszük. Kiállunk a másikért, ha mód van rá, de jellemző, hogy egyedül mászkálva jön a túlerőnyi betalálás... Egy internetnyi anyag gyűlhetne ezekből a kötekedés listákból, és mindegyikőnk szembesült ezzel, nincs olyan goth akit ne ért már volna bármiféle atrocitás, kezdve a csúnyán ránézéstől tettlegeségig. Mostanáig az utóbbit megúsztam, talán mert magas növésű vagyok, vagy csak mert szerencsém volt - na jó oké, egyszer majdnem elvertek a 23-as éjszakai buszon 5-en pár éve, de csak pár ütés talált be. A darkos goth ugyanis okos, és túlélésre képzett, akár egy éjjeli őz aki jól tudja, merre nem érdemes mikor menni, hogy ne találkozzon oroszlánnal szembe... (éjszakai buszok kilőve, aluljárók 11 után kilőve, 8-9-13-17-21-22 kerület kilőve este 10 után egyedül - csak pár alapszabály...) Szóval mostanáig nem találtak be nagyon... Mostanáig...

Tegnap a Dark-piknik III-adik részét szerveztem meg. A blogomra amúgy szándékosan nem került ki a hirdetése - túl olvasottsága miatt a II részére is sok hivatlan vendég érkezett... Jobb, és privát csatornákon lett tájékoztatva mindenki, akire számítottunk. Szóval kedd (tegnap) 15:00 Moszkva tér, ott gyülekeztünk, voltunk is 20-25-en, ami apránként gyarapodgatott is közben. Én aláírom, hogy nem mindennapi látvány, mikor a Moszkvateret ellepi egy rakás fekete vámpírruhás sereg, több sminkkel az arcukon mint a Szépművészeti Múzeum - oké. Mivel nem az első flasmobunk, villámtalálkozónk ez, megszoktuk már, hogy ilyenkor mindenki bámul, egyesek "észrevétlenül" fényképeket csinálnak messziről rólunk, bátrabbak odajönnek, hadd álljanak be közénk egy fotó ereéig, esetleg végső esetbe egy "atyaisten"-t valaki megereszt halkan... Merthogy vagyunk több tucatnyian is... Ilyenkor senki se számít balhéra, és semmire - talán ilyenkor a legközvetlenebb és feszültségmentesebb mindenki, tudván baj nem érhet, együtt a közösség. Hát tegnap rábasztunk...

Egy három fős amolyan igazi suttyó társaság (külvárosi "helyi király" arcok) már messziről nézegetett minket egy jó ideje. Ez megszokott dolog, nem kerítettünk neki nagy feneket - hadd bámuljanak csak. Persze aztán megindultak, és hozzám jöttek oda pont. Megértem a dolgot, mint a piknik főszervezője, ott sürögtem forogtam a 20 ember között, és hát igen: ki voltam öltözve rendesen kötekedésti céltáblát adva.... Szóval odajöttek, és kezdődött a szokásos csatározás. Mivel a Moszkva tér kellős közepéről beszélünk délután 3:20-kor, figyelőkamerák sortüze között, ráadásul majd 25 barátommal, el voltam lazulva abszolút, külben is jó kedvem volt épp. Szóval. Tuskók: megállás előttem 3-an, csúnyán rámnézés, izomkihúzós beállással:
-Te hogy nézel ki baszdmeg?
-Na TESSÉK, gyere, mondd meg nekem, NA hogy nézek ki?
-...Hogy mersz igy kimenni az utcára?
-Kb így. Láthatod. Teljes életnagyságba vagyok. Bátor vagyok ugye?
-Mi ez a szem?  (balszemembe piros, jobbban fehér kontaklencse volt bent)
-Húú te. A jobbikat kiégette a nap, a másik ettől bevörösödött. Látod de szar nekem?
-Menj anyádba köcsög, és mi ez a cipő? (10 centis talpú platform)
-Szeretem a magaslati levegőt. Ha te is ilyen magas lennél tudnád milyen friss a levegő idefent. (ekkor már hátul jókora röhögések törtek ki a csapatban, annyira, hogy a három izomgyerek is kicsit zavarba jött..)
-Fested a körmöd is baze...? (fekete körömlakk volt)
-Oh nem, te... Nagyanyám rábaszta a konyhaajtót mind a két kezemre, szívás mi? Most nézd meg hogy befeketedett...
-...és...és te a lányokat szereted?
-NEM. A fiúkat!!
-Széép.. Buzi is vagy akkor?
-Buzi hát. A liberált világban ilyesmit már lehet. Én egy fél-fehérszemű magastalpús buzi vagyok sérült körömmel. (innen kicsit lefókuszáltak rólam, látták már, hogy velem nem sokat tudnak csinálni, amit löknek azt én csípőből vissza... Kezdték a barátaimat elővenni... de a választ ezekre továbbra is én nyomtam, mert láttam, hogy a többiek kicsit döbbenve voltak még)
-Mit csináltok itt ti? 
-Megyünk a buzibárba.
-Te, téged ismerlek valahonnan, gyere ide..! (mutattak Omlás barátomra...)
-Na igen, a buzibárból nyilván!!...

...snitt... Itt került elő egy pillanat alatt a kés a hangadó bunkótól. Pillangó. Nem szartam be mellesleg - sosem szokásom meghátrálni. Ki gondolná hogy belém meri döfni a Moszkva tér kellős közepén...
-TE MIT MONDTÁL??? ÉN BUZI????
-Tedd már el azt a kést, most mivan, szalonnázás lesz? Mert az van épp nálunk sok!

...nem kellett volna... Elkapta az egyik kezem és magához húzott, a késsel pedig az államba vágott egy jókorát... Az volt a szerencsém, hogy a magastalpumba könnyen el lehet esni hirtelen mozdulatnál, így félrébb csúsztam, és "csak" karcolt így, de azért igen elkezdett vérezni a seb....
-SZÉJJEL VÁGLAK GECI....
Ekkor fogtam fel mi a tétje a dolognak... Próbáltam elnézést kérni higgadtan valahogy, hogy nem úgy gondoltam, de ez már a halottnak a csók kb...Ott lobogtatta a kést felénk vicsorgó fejjel - még a 2 haverja is kicsit a háttérbe ment akkor már.
-Takarodjatok mit kerestek itt, ez a mi területünk!! HÚZZATOK EL INNEN!!
Őőőaarrgggh... ezt a szar dumát... Megvolt még a kedélyem, és majdnem visszaszóltam hogy "miért, te épitetted?" vagy hogy "ideszartál kiskutya a területedre..." Megtettem volna ha egyedül vagyok, de nem akartam a barátaimat veszélyeztetni - ha bárkit is akár megkarcol azzal a szarral vagy leszúr.... Ebbe bele se gondoltam. A többiek is levoltak döbbenve...

Ekkor közeledett viszont két "polgárőr" felénk. Ezt az illető is észrevette, és villámgyorsan eltette a kését. A polgárőr szó mostantól nálam új értelmet nyert, sikeresen bebizonyitották, hogy teljes ellentétei azoknak amiknek hivatják magukat. magukat:
-Mi folyik itt?
-Ez a fasz kést rántott rám, nem látják? (mutattam a sebem, kés gyorsan elkerült persze vissza...)
-Én nem én nem... Megkarmolta magát csak... (dőlt a vér az államból)
-Megkarmoltam mi, mivel te faszjankó? Nézzék meg, kutassák át, ott van a bal zsebében a kés!!!....

A polgárőrök azonban igenfurcsán viselkedtek... Ezt a mondatot valahogy meg se hallották, és eszük ágában sem volt az egyrejobban zavarba levő tetteshez nyúlni... A szitu adott volt... A pogárőrök is nehezen akarták elhinni, hogy egy 25 fős társasághoz csak úgy 3 ember odament kötekedni persze... Mert aztán a fickó meg előadta, hogy mi kötöttünk belé. Nekem viszont volt (több mint) 25 tanum. Ekkor már az EGÉSZ Moszkva tér minket figyelt ugyanis. Hab volt a tortán, hogy a 2 másik haverja már lelépett akkor, és a tettes csávó egyedül volt ott 25-ünkkel szembe - szép barájai lehetnek az ilyenek... Mondjuk én se panaszkodhatok... 25 emberből senki egy szót nem szólt, csak nézték mi történik velem.... De mind1... Talán a döbbenet hatalma tette - és én meg nem várom el, hogy miattam megkéseltessék maguk... 

A hab már inkább volt a tortán mikor a tettes egyszerűen ELSÉTÁLT A HELYSZÍNRŐL, anélkül hogy a polgárőrök lefogták, marasztalták, vagy bármit is csináltak volna.... Ekkor már két tökidegen szemtanú is odalépett hozzájuk, hogy látták az esetet és ne hagyják elmanni a tettest, vállalják a tanuskodást is akár!! - na igen, ilyen egy mintaember pl.
-Állítsák már meg az illetőt HÉ - kiabáltak a polgárőrökre
-Nem állíthatjuk, mi nem vagyunk rendőrök, hívhatunk rendőrt....
Szép.. Mint kiderült a polgárőr nem nyúlhat az elkövetőhöz, semmi hatalma nincs felette, csupán megbámulhatja azt. Még arról is kioktatást kaptunk - miközben a tettes méterről méterre távolodott - hogy ők már megjárták ezzel mikor egyszer intézkedtek így. Na ekkor azért én is kicsit kiakadtam, és elkezdtem üvölteni a polgárőrökkel.
-KIK MAGUK AKKOR MÉGIS? MIÉRT VISELEK RENDFELÜGYELŐ SZERVEZET PÓLÓT?? ÍGY FELÜGYELIK A RENDET?? VISELJENEK BÁMÉSZKODÓ-FELÜGYELŐ PÓLÓT BASSZÁK MEG!!!!
Erre ők is felkapott kiabálós hanggal közölték, hogy ne akarjak nyilvános becsületsértést közfeladatot ellátó személy ellen magamnak... Szép mi? Megszúrnak, a tettes elmegy, és még én vagyok lebaszva... Hajrá Magyarország....  De fokozódott a helyzet, mert jön még csavar... A kiérkező rendőrök - mondanom se kell - flegmán fogadtak a kinézetünk miatt, és felvették a jegyzőkönyvet. Majd a tettesről kezdtek kérdezni - én mit sem sejtve eleresztettem a leírás után, hogy "...de nyilván önök is láthatják majd a térfigyelő rendszer által rögzitett eseményeket". Erre a válasz döbbenetes volt...: 

-Ja.. Hát az nem sokat ér, ugyanis már jópár éve nem működnek... 

Ha ez igaz, beszarok... A város legnagyobb forgalmi pontjainak egyikén, a Moszkva téren egyetlen térfigyelő sem működik??? Ha nem igaz, azon szarok be, de akkor nem értem a tréfát... Falaznának a késelőknek?...   

A vérzésem közben kissé elált már, szerencsére csak felületi sérülés volt - a kiérkező mentős is ezt állapította meg. Azért én iszonyatosan nem akarok ott heget, és igencsak fosok még most is... 

Ekkortájt döbbentem (sajnos) csak rá, hogy van nálam fényképezőgép, ezért megörökítettem pár snittet. A kibaszott tettest is lefotózhattam volna 10 perccel előtte pl... Utólag már okos az ember... Bár kitudja abból is mi lett volna...

Sebem: (NEM karcolás - lejjebbi képeken majd jobban látszik) 

Chris-nek épp felveszik az adatait mint tanu. (Háttérben a kedves "polgárőr"ök akik hagyták elmenni az illetőt...

Monhatni a történet ennyi volt. Mivel utána még arról is kioktattak, hogy tehetek ugyan feljelentést, de az nekem kerül pénzbe majd, és amúgy lenne e kedvem e majd hetente szembesítésre menni akkor...? Ó a lónak a faszát, mikor az illető már árkon bokron túl jár... Említettem a szerveknek, hogy életveszélyes fenyegetést is kaptam még (mikor elment a tettes aztmondta "még találkozunk, akkor majd szebb leszel megátod". Na persez csak ha elkapják... Nyugdíjast megbüntetni amint 25-el megy át vasúti átjárón, és hajléktalant igazoltatni - ebbe jók a zsaruk kb....

Végkifejlet és tanulság: Nem lesz ebből semmi, és leszarom... Nem fogok rettegve mászkálni az utcán ezután sem - pedig mindennap arra járok gyúrni pont keresztül a téren és környékén. Nem fogok megalázkodni sosem senki előtt. Vállalom továbbra is azt ami vagyok, és nem rettent meg senki sem, mégha magamról is van szó. Meine ehre heusst Treue - Hűségem a becsületem. A labilisabb divat darkosok egy ilyen után megfontolnák a stílusuk - akár - feladását. Énfelém ez a történet ebben egy hajaszálnyit sem görbített. Nem adom fel, és nem rettent el egyetlen késes, pisztolyos, vagy bármi más bűnöző faszkalap attól ami vagyok, és amit képviselek. Nem alázkodom meg mivel felesleges. A baj ha akar úgyis utolér, csak attól hogy feladnám még nembiztos hogy később érne utól vagy egyáltalán. Én választottam egy életet és azt élem és fogom élni. Előre meg úgysem tudni hogy én mint alakul. Szóval erre senki és sose számítson:) Tanulság..? Nos tanulság nagyon nincs... Ahogy senki tán, én eddig nem gondoltam volna, hogy fényes nappal a város csomópontján ilyesmi megtörténhet - azt se mondhatom hát, hogy túl nagy pofám volt hát és én provokáltam ki...  Ők kezdték a kötekedést, mégis mit vártak. Amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten. Az a tanulságom, hogy többet nem veszélyeztetem a barátaimat. 

Nektek pedig dark, és goth barátaim, társaim: Sose keseredjetek el, és sohasem adjátok fel! Mindig tartsatok ki elveitek mellett, és ne legyetek önmagatok árulói. Bármi is történik ezt viseljétek szíveteken mindörökre, és ne csináljatok segget a szátokból - mert ez több annál mint stílus. Ne féljetek, önmagatok Istenei vagytok. És senki sem parancsolhat nektek! Az aláztatás olykor az élet próbatétele - de ha lehetőségetek nyílik, ne alázkodjatok meg. Adjátok magatokat mindig is! 

A továbbiakban pár kép az este további részéről. (Bár az eset elég rányomta a bélyegét a buli hangulatára sajnos, így sok mesélni valóm nincs)