Hoze

A Bűz-báró kalandos élete.

Akadt egyszer egy herceg, még időtlen idők előtt Söjtör-faszpók falván, ki magaslati tornyokban éldegélt, s onnét szónokolta verseit ízletesen. Eme herceget a falu népe azonban titokban csak Bűz báróként emlegette, révén annak mosdatlan sz...okásaira, lehányt szakállára, és pörc darabkákkal teli rostos bajszára való tekintettel, nem beszélve bölöncökkel teli seggszőréről.

Eme Bűzbáró, a falu jótevője azonban illatát leszámítva kellemetes ember volt, hihetetlen életpályával. 1323-ban született Mária Terézia udvarában egy disznóól mögötti kerítéssel körbevett szennyvíztárolóban, mégis a kezdetek óta jót tett az emberekkel.

A legenda szerint az ő nevéhez fűződik a legendás Zámolyi csata kimenetele, mikoris megjelenésével akkora bűzt árasztott oda, hogy a támadó germán barbár csapatok elmenekültek azonnal a francia seregek elől, akkora szarszag volt ott.

Később VI.Lucianus pápa is kitüntette volna e bátor tette miatt, ám a Bűz-báró megjelenésével akkora bűzt árasztott, hogy a teljes pápai konzulátus 2 hétre kómába esett. (Egy korabéli középkori feljegyzés szerint, titokba viccből kecskeszarral és romlott libazsírral is bekente magát, hogy ezzel is erősítse hírnevét). A kitüntető ceremónia így végül elmaradt, ám a Bűzbáró továbbra is folytatta tevékenységét.

Nem pihent 1356-os lachtinhauseni csata során sem, mikor is tölcsért dugva ánuszába olyan erővel szellentette le a monarchiára támadó komolyabb angol sereget, hogy azok napokig kómába feküdtek eztán. II.Károly akkori angol király ekkor tűzött ki vérdíjat, a hírhedt Bűzbáróra, kinek szarszaga által több ezer katonája esett áldozatul.

Végül az 1370-es évek közepén a legendás Bűzbáró megnősült. Végre valahára feleségűl vette régi szerelmét, gyermekkorában megismert Anjoanne Rufus ganajtúróbogár-gyűjtő-házi takarítónőt, kivel élete további részét még inkább bűzölögve tölthette el.

Söjtör-faszpók város tartománya végűl kénytelen volt búcsút venni az időközben korosodó híres Bűzbárótól és kedves nejétől, mivel akkora bűzt csináltak a faluban, hogy járványok is kitörtek. Egy korabéli krónikás Francoise Dematraux feljegyzése szerint: „S a bűz akkora vala, e falu csak vesztébe tart már, eme szag már a disznókhoz képest sem méltó vala”.

A legendás Bűzbáró végül 1397-ben hunyt el, stílszerűen egy rakás lószarban. Oda is temették, s azóta is zarándokló hely lett ez a bűzkedvelők körében. Szaga azóta is ott kísért.