A magyar segítségnyújtási mentál

Érdekes azon eltűnődni országunk mennyire összetartó, kinek mi a fontosabb, saját érdekei, vagy a nemzeté, kiváltképp mikor katasztrófahelyzetek vannak. Ömlengett ugyan a média állítólagos összetartásokról az árvíz kapcsán - de csak eleinte, mostanában már csak szárazan számol be a helyzetekről. Nem is véletlen. Megint megmutattuk igazi arcunk, mennyire is vagyunk "összetartóak". Lesúlytóan brutál az eredmény jön, egy kis száraz statisztikában:

- Az árvíz okozta katasztrófára szánt megsegítési Nemzeti Segélyvonalon (Update: 1752) eddig összegyűlt adakozások összege:  120 millió ft. Cikk erről ITT. És ez a vonal már hónapok óta működik.

- Ellenben van amire jóval többet költünk: Mindezalatt a Szerencsejáték Zrt EGY HETI BEVÉTELE MOST: 3 milliárd 750 millió ft volt - (a magas 5-ös lottó, meg a VB miatt.) Egy hét alatt.

Ezt igazából nem is kell elemezni, a hülye is megérti, ez a magyar mentál: leszarjuk mi van egymással, dögöljenek csak meg a vízbe, mi inkább lottóra költjük ugyanazt a 200 ft-ot, amit a segélyvonal felhívása is leszedett - méghozzá 30-szor annyit költöttünk erre, és 1 hét alatt!!! (Jól lehet 1:40 millióhoz az esély, hogy nyerünk a lottón, de hátha...) Hát ilyen egoista vadbarom a magyar.

Valahol normális országokban tán fordítva lenne pont...
És akkor jönnek még ilyen látszat-megoldó idiótaságokkal, hogy "ne legyen idén tüzijáték augusztus 20-adikán", "adjuk oda azt a pénzt az árvíz károsultaknak". MIT? Azt az 50 millió forintocskát? Mire elég az, mikor 100 milliárdos kárt okozott az elmúlt idők árvíze, meg esőzései. 3-4 embert kihúzna a szarból a több ezerből. De csesszük még csak el az államalapítási ünnepünk hangulatát is. Mert pl az aznapi trágya Red Bull Airrace az bezzeg majd fix nem marad el, arra is mérget vehet mindenki ("kissé" nagyobb büdzséből ugye). 

Hol vannak ilyenkor a multik? Még ha financionális szemmel is nézzük, nekik is érdekük lehetne pedig, mert túl az emberségen, reklámhasznot is húzhatnának abból, hogy árvízkárosultakon segítenek. 

Hát az átlagmagyar az ilyen.
Egészen bizonyos, ha egyszer mondjuk az Alföldre ledobnának egy hidrogénbombát és az egész megsemmisülne, a dunántúli másik oldalon minden menne ugyanúgy tovább. "Jaa, hát ledobták. Jólvan, mi meg megyünk le a strandra 4-re, nincs időnk ilyenre."