Névmemória gondok
"Haaallod! Te ismered a Szőrme Lacit nem? Tudood, a Szőrme Lackó! Múltkor ott volt a Barka Palival, emlékszel!! Barka Pali megvan, nem? Nemár, hogy nem ismered! Tudod a Susnya Saci barátja! Sacika?? Na? Náluk ittunk a Vackor Verával, így már megvan nem?"
Mivan? Kicsoda? Kik ezek? Ezer és ezer ilyen diskurzusba botlok minden egyes bulin általában. Nem, nem és nem, nem ismerem, haggyábékén, mennyinen!!! Persze később kiderül, ismerem az illető(ke)t nagyonis méghozzá, csak az archoz nem társítottam nevet! A jóég tudja, talán nyilván a névmemóriámmal lehet gond, de mindig így járok.Nem azért (okvetlen), mert jelentéktelennek tartom az illetőt és direkt nem jegyzem meg -, valami furcsa szokás révén mostanában senki nevét nem jegyzem meg. A szombati divatbemutatón is hiába indult úgy az egész, hogy a teljes stábbal kézfogásos bemutatkozásos köszönés történt, már a közepén nem tudtam ki kicsoda, kit hogy hívnak, és csak az alapján raktam össze, ki után kell a kifutóra lépnem, hogy kin milyen ruha volt, meg milyen haja...
Ez nem az 'elittamazagyam, höhh' esete, bár tény s való, régebben ilyen gondjaim nem voltak - mitöbb volt olyan, hogy egy teljes mobilmemóriányi telefonszámot névvel együtt megjegyeztem, és a fejemben volt. Most csak annak a kb 20 közeli barátomnak tudom a teljes nevét már, az újabbakat ritkán jegyzem meg. Persze akkor igyekeznek kellemetlenkedni a névsoroló zsenik.
Mivel is vágjam ki magam ilyenkor...
Ha azt mondanám: "engem úgyis mindenki megjegyez, minek én memorizálgassak no-name embereket" - az olyan nagyképűen hatna.
Ha azt: "leszarom, biztos valami hülye volt" - az is.
Marad hát a megjátszás, mintha tényleg ismerném: "Jaaa, peersze, a Szőrme Laci, hooogyne, úú a Vackor Vera is milyen jó csaj lett, igeeen, meg a Susnya Saci, hajaj, ezer éves span, hoogyne ismerném!" - csak aztán meg ne bukjak valamivel, hogy azt se tudom ki.
Ezért jó a sejtelmesen eltűnődős: "mmm, igen, elég ismerős a neve" - csúsztatás ilyenkor.
Ezt kell csinálni.
Utolsó kommentek