Elhatárolódás a csövesektől
Valamiért az összes tarhás-csöves - kiváltként a punkfélék - azthiszik, hogy a magunkfajta (dark) az egyfajta szimpatizáns-kollaboráns az ő "stílusukkal", ezáltal majd bizonyára szívesebben és előszeretettel adunk aprót nekik. Ezerszer jönnek oda legalábbis ilyen felcsillanó szemű csövesek, cinkos szempárral, már messziről látva, hogy "juhé, na ő biztos majd ad, mert így néz ki". Hát a nagy szart, nem. Nálam legalábbis koppannak is rendjére ezek, mint száguldó légy a fotocellás ajtónak. Főleg a bűzös csöves-"punkok" hiszik azt, de nagy spanság ápoltatott a dark meg köztük. Jellemző a sztori legalábbis sokszor:
- Ááááá, Menzooon, kirááály, te vagy az én embereem! (...naná)
- Anyád picsája, az!
Erre persze nézni szoktak.
- Őő.. őő. ?? Vájjá' már kicsit...
- Nincs cigim, nincs apróm!
Elhajtás a francba. Erre meg jön a:
- De bunkó vagy te hallod!
Mert erre naná vissza kell szólniuk már.
Elhatárolódunk a csövesektől hát. Most mondhatják, hogy de a pankból jött a dark is - igen kérem, pont ezért vált le a 70-es években a punkból az első dark generáció, mert elegük lett ezekből az igénytelen szarságokból.
Jelen helyzetben valószínűsítem egyébként, az Örsös "darkok" miatt is van ez a szisztéma, akik már szinte egyek az említett csövesekkel.
Utolsó kommentek