Na már megint
Megint meghalt egy hörcsögöm. Fantasztikus érzés ilyenre kelni, de tényleg... Ezt utálom én a kis állatokba, hogy fél év, vagy egy év se kell, és már ott rohadoznak a helyükön meghalva. Vikim vette észre amúgy, hogy nem mozdul.
Hát fogtuk, és díszes módra temettük el a kertben. Ástunk neki egy gödröt hátul a kertben, és oda. Még egy dobozt is kapott szegény. Mondjuk a büdös ratyi Dórikától kaptam még karácsonyra, szóval sok jó emlék nem is fűzött hozzá, de mégiscsak egy kisállat volt, aki nem tehet semmiről.
Nos, a hörcsögög már csak ilyenek. Ezért utálom én a kisállatokat, mert mindig meghalnak. Egyszer volt egy olyan hörcsögöm, megvettem, és 2 napra rá meg is halt. Fogtam is, és mérgembe kivettem a tetemét, és BAMM kibasztam az ablakon, jól belerepült a kerti sövényünkbe.
Ennek most azért a tiszteletet megadtuk.
Bár díszlövés nem volt.
Hörcsög sír. A romantikum mindennek felett. In deep theafer.
Utolsó kommentek