Az engem utálók fajtái

A tegnapi blog a barátaimról szólt. Szóljon a mai az engem utálókról. Csokrokat gyártottam, mert ezeknek ez dukál. Arról már írtam egyszer, mik a szójárásaik, most nézzük kikről is van szó. Utálnak, mert ezek:

1. Az "entelektuell": Vannak olyanok, akik felsőbbrendűnek érzik magukat azáltal, mert diplomáztak, vagy az X agytágító intézmény hallgatói. Ezzel kompenzálják ürességük, alapos páncélvértezés számukra ez, mert "neked csak egy érettségid van, he". Igen az. Engem az utca nevelt. Nekem nem adatott meg, hogy megértő családi körülmények közt nőjek fel, és ezt olyanok nem is érthetik meg, akiknek egész életükben fényesre lett nyalva a seggük, miközben egy öntudatlan diplomagyűjtős kisköcsög lett belőlük. Nevezhetnek engem műveletlennek, de sokkal többet tudok az életről, mint ők valaha is fognak. Én ugyanis öntudatosan pontosan azt az életet élem, amit szeretnék, ezen fajta támadóim meg azt amit elvárnak tőlük. Mert majd mit szól a szomszéd, meg a nagymama... Brávó. Attól mert diplomád van, ne nevezz tahónak, jobban megélek mint te, és ellentétben veled, én nem siránkozom egyfolytában, de szar az élet. 

2: Az agymosott. Az agymosottak beveszik a kliséket. Én nyilván sátánista vagyok, meg egy deffenzív alkat, semmirekellő, a kedvenc visszatérő szójárásuk, hogy "anyámék tartanak el". Az agymosottak szeretik ezeket jól elhitetni magukkal, az érvekre nem reagálnak. Nem vesznek tudomást róla ki is vagyok, ők valójában öncélú költők: írnak maguknak egy regényt rólam, aztán betanulják és azt fújják. Ha igazolom a kereseti forrásaim, tovább költenek és kitalálják, hogy "de biztos azért, mert..." És ezzel le van zárva. Velük sem érdemes vitázni, mert olyan kreatívak, hogy mindig kitalálnak valami újat maguknak.

3: A diszkós. Az, mint az agymosott, primitív változatban. Az, hogy én annó 2-300 embert táncoltattam meg rendszeresen Frankhegyen dj Hoze néven, minimal technot keverve, ó az mindegy. Én büdös rocker vagyok, és különben is fúj!

4: A vadliberális kontra vadmagyar: Ez már annál érdekesebb kasztocska. Annyit erről, hogy furcsa egy hazárdjátékot űzök én azzal, mikor rendszeresen kijelentem, hogy én nemzeti liberális vagyok. Ennek eredményeképp gyakorta sokszor két szék közt esek a padlóra. A nemzetieknek túl sok az, ahogy kinézek, meg különben is mit festegetem magam, biztos buzi vagyok, és fúj... Csőlátás, ahogy megszokhattuk. A liberálisoknak viszont túl sok az, hogy én itt rendszeresen cigányozok, niggerezek, és jelentősen kritizálom a cionista dolgokat, valamint a múltamban lévő szélsőségekhez köthető dolgaim... Ennél az engem utáló kasztnál néha már érdekes kritikák alakulnak ki. Bélyegeznek engem olyannak, aki 'arra áll amerre a szél fúj', holott a világ legtermészetesebb dolga nem épp az lenne, hogy az ember szeresse a hazáját, és ott benne jól is érezzé magát, úgy ahogy ő akarja?? Én nem tartom magam szélsőségesnek, csak azért mert szót emeltem párszor az országunkat elnyomó judeo rezsim ellen, vagy mert felháborítónak tartom a cigánybűnözést. De abban a tekintetben sem, ahogyan emellé kinézek, meg valljuk be, szeretem az italt is olykor, (már ritkábban mint évekkel ezelőtt), és egy olyan művészeti ágat csinálok, amit széles körökben bélyegeznek liberálisnak... A művészetet kár lenne politikai eszmékhez társítani, bár kétségtelen, a mindenkori hatalom mindig próbál élvonal harcosokat nevelni. Én nem szeretnék elhivatott lenni egyik oldalra sem... Hívtak már engem a Bombagyár rádióba vendégként, de visszautasítottam. Ugyanakkor a liberal Tilos rádión vezettem műsort másfél évig Daniel Voltaire-el. Pókerezem. Az arcom nem látszik. Rezzenéstelen. Támadjon aki tud akárhonnét, de ésszerű érvekkel akkor már...

5: Akiket ponthogy én utálok. Ez az a kaszt, akik próbáltak nekem benyalni tövig, de úgy leépítettem őket, hogy a segglukuk is porzott tőle. Sértődöttségük nyomán persze én vagyok a hülye. Szeretnek kis buzi-klubokat nyitni, ahol napestig én vagyok a téma, és boxzsákként rajtam vezetik ki önnön kicsinyes antitalentum mivoltukat. Jellemzően a looser kaszt. Jönnek a rosszindulatú pletykák, meg a kitalációk, miket is csináltam én. Kéremszépen, én kihasználom az embereket, és hazudozok, és beképzelt vagyok, meg átverek mindenkit akit csak tudok. Sőt, nekem 6 db faszom is van, és rokonom Adolf Hitler, hőerőműben dolgozom éjjeli őrként, és igazából buzi vagyok, éjjelente a 6 faszommal kúrom meg a nácikat, akik belógtak a hőerőműbe éjjel. Az is hülye aki bedől ennek persze.

Nos kérem, ennyi a kaszt lista. Aki benne van, azoktól nem várok el nagy empátiát, ezek aztán azok, akik soha nem ismerik be önnön primitívségük. Kérdéses ki melyik kasztban van, bár sokszor ránézésre én is megmondom, vagy elég csak a kismonológjába belekezdeni az illetőnek... Kifáradtam én már amúgy, hogy állandóan önmagam védjem ezek előtt. Gyakorta inkább rákontrázok, ha már megvan az adott eset, hadd higyjék csak azt, amit kitaláltak maguknak. Elvégre álmodni jó. Csak felébredni szar ugye.