Ma nincs blog... Majd holnap lesz talán. Idegileg kissé ki vagyok most fogalmazgatni órás sorokat.
Holnap jelentkezem majd, ha túlélem a napot... Melanchólikus vagyok, mert egy álmom szertefoszlott. Igaz , van helyette egy új is. Bár lennék most kolibri, hogy egy helyben repüljek az idők végezetéig, elsüllyedő életem tán utolsó fázisában... Most félek... Sokáig tartottam ki, de most érzem igazán, a körülmények uralkodnak életem felett... Biztonsági öv nélkül száguldok valamerre, a homályos jövőbe. Padlógázzal... Nem tudok nem hátra nézni, de elfogott a félelem... My heart will go on...
Utolsó kommentek