Éjféli vers mindenkinek
Új rovat van itten. Saját versek, masszívan. Tanúlság is lesz benne ám mindig. Jelen esetben a falánkság káros hatásairól írt metafórisztikus képet vízionáltam verbális testetbe öltve, Petőfi ihletettségét megszégyenítve. Bár nekem tán nem jár szobor, talán csak egy répacsokor!
Falusi nagy zabálás
Összegyűlt a falu népe idén is már
Lakomára készült sok inas és pogány
Sok sok asztalt húztak ki a mező szélire
Leültek vegyesen köré, terítettek sebtibe
Volt ott asszony, betyár, paraszt, leány, s sok legény,
Sült is a kemencébe a sok lepény
Sercegett a disznó is karóra húzva
Lángon sült a krumpli, s hagyma, pörc meg szalonna.
Kezdődött a nagy zabálás pontosan délben
Sok minden is lett hirtelen az asztalterítéken.
Hozták a sok kolbászt, meg tőtött káposztát
Nagy tányérral pacalt, csülköt, rostélyost, és mást.
Gémeskútak árnyékából néha gólya, sas is arra szállt.
Nézték fentről mit zabál az egészfalu odaát
Csámcsogásnak zaja szállt fel felhőnek felé
Hallották a lakoma zaját még pár faluval is odébb.
Tömködte magába rút legény a hurkát
Lenyelte serényen kenyérrel, majd pedig az ujját
Mustárba helyezte majd azt uborkára kente
Azzal ette meg azt, mintha más se lenne
Asszonyát nem kínálta, hiába vicsorgott az ottan
Nem kapott az semmit, irígy legény volt az.
Tömték magukba a virslit és a hurkát
Elfedte a sok zsír mindnek is szakállát, s bajszát.
Rútúl zabált aznap mindenki a faluban vadúl
Senki se törődött véle, hogy a helyzet elfajul
Rettentő sokat falatozott a nép
El is fogyott minden étel, még a halászlé és kenyér.
Ízes lakoma volt, a gulyás is mind elfogyott
Eztán a pór nép meg az erdőben egy jót fosott.
Mert meghajtotta ám a gyomrokat a sok nomád étel,
Sokan rosszul is lettek tőle még aznap éjjel.
Másnapra a falun pedig úrrá lett a baj;
Hasmenéssel kűzdött a nép egytől egyig, jaj!
A plébános is csak nézte, s segíteni próbált
De nemvolt elég vécépapír a faluban mostmár.
"Jajj nekünk, így mindent ellep majd a szar!"
- Jajveszékelt a falu népe, mert már mindent bélsár takart.
Mindenki csak veszve ment ki fosni-hányni budira,
Kellett nekik az ezelőtti irdatlan nagy lakoma.
Mikor már a falu szinte barna lében úszott,
Elviselhetetlen szaggal minden utca szarban csúszott.
Minden utcán hasmenéses barna léfolyam áradt
Folyt le az úton a híg salak, nem volt már mi száraz.
Hónapokkal később lett csak tűrhető az állapot
Sajnos a masszív szarszag elpusztított sok állatot.
Megfogadta a falunak bölcs ispánja akkor
Többé soha ilyen lakoma nem lesz itt biz, sajnos!
*
-(Hoze - 2009)-
*
-<(Idepasszoló klipp: ITT)>-
Utolsó kommentek