Vazelin nap

Valentin nap van a javából kérem. Ezt is sikeresen átvettük Usá-éktól, mert miért ne. Kb az ezredforduló tájékán kígyózott be Magyarországra e szokás, erre azért emlékszem.

Meg arra is, milyen sunyi módon jött be: 97-ben még nyoma sem volt, 98-ban már jelen volt viszont, de még mindenki röhögött ezen az egészen, és cikinek számított ezt megtartani, vagy virágot venni (mivel kb csak a czigányok vettek egymásnak a média hatására), addig egy évvel később már e napon mindenki hatalmas csokrokkal flangált az úton. Mára pedig a Valentin nap mintha a több évtizedes hagyománnyal rendelkező 'anyák napja' szerű ünnep lenne: A városban járva e napon tudod kiszúrni, kinek van párja és kinek nincs: Akinél épp nincs virág a mancsába, annak nincs - vagy buzi, vagy asszexuális. Vagy mindkettő. Vagy pap.:xD  Lényegében ennyire belterjes ünnep lett ez. Node jó e ez?

A valentin napról kis utánajárással kiderül, hogy valójában Szent Bálint napja ez. Igazából a valódi vallási indíttatás teljesen kikopott a köztudatból, hiszen Szent Bálint keresztény mártír volt, és védőszentje a szerelmeseknek, a lelkibetegeknek és az epilepsziásoknak az ókori Rómában. (mekkora poén lenne már, ha lenne Epilepsziások napja is:xD) Folytatva a történetét, a 14. században - főleg angol és francia földön - a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé "emelkedett", sőt a II. világháború után Németországban virágvásárlás ünnepeként terjedt el. Na igen, ezt mondom én is mindig, csak kombinálva: Ez a virágárusok ünnepe igazából, hiszen olyan busás hasznot csinálhatnak kb ezen a napon, amilyet ezenkívül az évben csak halottak napjakor tudnak kaszálni.

Nos a lényegét nézve nem vagyok nagy véleménnyel e valentinnapról. Sikamlós csöpögős giccsessége miatt is kiérdemli a vazelin-nap jelzőt. Kb ugyanazt tudnám írni mint a halottak napi kritikámban írtam, a lényegét tekitve: Az ember az évben ne egy nap emlékezzen/szeressen, hanem minden nap! Példának okáért Szájbarágó Szilárd elmagyarázza: Aki igazán szereti a párját annak nincs mit ünnepelnie, mivel az egész kapcsolatuk maga egy ünnep. És nem kell ide kijelölt nap, amelyiken közhelyszerűen kötelező a másikat egykicsit úgy jobban szeretni, mert miért ne. Szerintem ez ellentmondásos, nekem legalább is nem megy az erőltetett szeretet. Sehol nincs megírva hogy e becses napon törvényszerűen boldogabb legyen az ember a kelleténél szerelmével, és nyilvánvaló hogy nem is működik.

Persze mivel már oly belterjes lett e valentin "ünnep", az igazi nyertesek a virágárusok, akik markukat dörzsölve ücsörögnek a bódéjukban, lesve ahogy az összes csokrukat jó pénzért megveszi a sok bugris. No meg a vendéglátósok, kiknek asztalait már egy héttel előre lefoglaják párocskák egy ízes vacsora reményében.  A jobbmóduak már wellness hotelek-be szórják a pénzt, az igazán tehetősek netán pár nap tengerparti mediterán túrával örvendeztetik egymást. És eljutottunk oda ismét, mint karácsonykor, mikor az ember önfeledten szórja, szórja a pénzt, miközben boldogságot keres. Pedig az nagyon nem erről szól... 

Egy ajándék akkor őszinte, akkor takar őszinte érzést igazán, ha spontán jön. Mert félreértés ne essék, én szeretem nagyon a barátnőm, Dórit. (őt, igen) De attól mert valami jóképességű kitalálta ezt a naptáras mizériát hogy "de 14-edikén mégjobbaaaan", ez így nekem nem megy. Ettől független én is készültem e napra, és igen szép is lessz, de nem írom le mert akkor oda a meglepetés - olvassa. :xD  Majd holnap. 

Akinek van párja, meg elkötelezettje e ünnepnek, annak 'sok sikert' hozzá. Akinek épp nincs, az meg ne érezze magát számkivetettnek hogy "úristen most nincs mit ünnepelnie", mert valójában tényleg nincs. Még annak se akinek van. Na ezt is jól megmontam, ugye? :xD

*