Várni

Kérem várakozzon - jeligével zajlik a nap. Piros lámpát kaptam randi ügyben. Férfi embör nem szeret várni amúgy sem, ez azért már mégis túlzás. Dóri és a készülődés az olyasmi fogalom, mint mikor az ember a pápa esküvőjét szervezi meg, a teljes Vatikánt beöltöztetvén, kb annyi időtartam. Átjött volna 11-re. Neem, nem jön át. Hajat fest, jó legyen délután 2. Hopp, erre kuss lett azóta. Telefonon sem elérhető. Most van 5. Súlyosbító tény, hogy Dórimnál ott van nála most egy barátnője, azt még tudom. A készülődés duplázódik, dupla Vatikánnyi felszerelés kell. Ennyi idő alatt én a fél várost kisminkeltem volna Marilyn Mansonná, de legalábbis a nagyobb kerületeket biztos. Most várok, mert érdemben kuss van. Nem lehet tudni most mi van. Lehet már elindultak? Lehet még készülődnek? Lehet hogy útközbe leszólította őket egy gazdag német üzletember és már épp Svájc felé repülnek a magángépén? Nem értem a nőket néha... Ami sok, az sok. És én meg ne őrüljek meg unalmamba, mert már mióta de indulásra készen állok (pedig nekem se 5 perc a sminkem feltenni ám)  

Hat órányi malmozás meghozza ám a gyümölcsét: Bosszúból épp ilyeneket nézek a neten. Meg ilyeneket is. És persze ezt. Haha! Nesze neked feminizmus! És még mondják rám azt hogy miért vagyok ilyen pihentagyú olykor. Ó kérem...

Update: 20:11 - NA, Az ilyet már szeretem. Előkerültek a csajok, laza 8 óra után. Irány a party Gyárban, Future Dream. Igaz ugyan, hogy édeskettes estről volt szó, de baszhatom... Tralalala.

*