A kedves ember

Imént voltam boltban, bikoz elfogyott a cigaretta ami kellemetlen. Lementem hát, megvettem, visszafelé jövet egy igen agresszor akció-nyugdíjas támadott be. Főbenjáró bűnt követtem el: Leszedtem a cigaretta fóliát és azt az ezüstpapír részt róla bontásnál, és eldobtam! Szemeteltem egy öko-katasztrófa méretűt ám! Kiszúrván Ő, a reakcióját magam se hittem el. Persze üvöltözve előadva részéről, hadd hallja ám mindenki, de kemény természetharcos is Ő:

- Gratulálok maga paraszt állat, otthon is ezt csinálja?
- Nem, otthon a seggembe dugdosom.
- Úgyvan, dugdossa csak a seggébe maga pofátlan senkiházi!
- Örüljön, hogy nem a maga seggébe dugdosom!
- Takarodjon a francba haza, maga hulladék! Az ilyenek miatt tart ott ez az ország ahol!
- Francba! De kár, hogy nem maga vezeti.

Huhh! Kicsit sok volt ez így reggelre. Még motyogott valamit a bajsza alatt de már nem hallottam. Na szóval ilyen kedves emberek laknak erre itten a Sashegyen. Nyugdíjas álruhába bújt egykori AVH verőlegények kb. Mert ha még normálisan mondja, még el is szégyellem magam, és felszedem, kidobom a kukába. De így...? Persze most biztos otthon hőbörög épp a ráncos öregasszony nejének, hogy kiosztotta egy szemtelen suhanc, és különben is a 'mai fiatalok'. Hát. Legközelebb veszek egy zsák krumplit is, és hozzávágom. Egyenként.

*