Mivel az utóbbi pár évben egyre kevesebbet gyakoroltam az angolt így rendesen sikerült lecsúsznom belőle középfokról. konyhanyelvre, vagy megjátszott halandzsára... Míg régebben az angol MTV híreit is spontán megértettem, mára már sokszor az is nehéz volt, mikor valami kütyünek az angol használati utasítását böngészgettem... Szóval ez így nem mehetett tovább, főleg nem, mivel a leendő együttesemet mindenképp angol szövegűre tervezem, épp ezért nekiláttam angol tanárt keresni. 

Azért nem csoportot, mert számomra ezek a 'hirdetett és indított nyelviskola csoportok' soha a büdös életben nem hoztak várt sikert. Még egészrég is úgy tanultam meg középszintre az angolt, mikor kint éltem ugye Angliában majd 1 évre, és odakint, éles körülmények között ugyebár - és nem szájba rágósan. A másik bajom az angol csoportokkal az volt, hogy közösség. És általába sokkal inkább szól a szereplésről, meg hogy ki hogyan adja elő magát bent, mint magáról a nyelvtanulásról... Jártam sokat ilyen csoportba régebben, hát van tapasztalatom: 40 éves nő bejön agyonsminkelve pacsuli szaggal, vagy épp vagány gyerek vagánykodik, kiteszi a Mercédes slusszkulcsát minden órán, vagy stresszes néni nem mer megszólalni mert lámpaláza van és bár tudja az anyagot mégse tud figyelni, avagy jócsaj kidobja a csöcseit órán én meg nem tudok figyelni mert áll a farkam egész órán, de olyan is volt, mikor egy megmondó ember politikai síkra terelt egy angolórát, felháborodva mert nem volt rajtam kokárda március 15-én (kb 2002-ben...). Szóval nem megy ez nekem, oké, deviáns vagyok, és társadalomidegen egyed. Mindig is utáltam a sulikat, de még ott se megy ahol magam akarom, mert zavarnak a körülöttem levők ön-mutogatós provokálásai. 

Szóval magántanárt néztem - ez egyértelmű volt. Nagynéném EU-nyelvizsgáztató angol tanár pont -mindig is az volt amúgy- de rá nem bíztam magam, régebben már próbáltuk sokszor, de kénytelen voltam vele mindig elvonatkoztatni attól, hogy a nagynéném, és keresztanyám egyben, és állandóan nem figyeltem, vagy "bocs nemtudok menni", mert úgyis tudtam hogy következmény nélkül marad... Nos az ő kapcsolatain, forrásain keresztül viszont igenkönnyű tanárt találni viszont.

Ezzel csak egy a gond, nagynéném igen mélyen bigott vallásos, így reméltem hogy nem olyat fogok ki aztán az ismerősi köréből. Hát tévedtem... Amúgy a tanárral magával semmi gond nem volt, sőt elsőre szimpatikus és kedves volt múlthéten, mikor ismerkedő óra volt - sőt a végén még egy esőkabátot is adott kölcsön elsőre, mert a megbeszélés alatt elkezdett zuhogni a zivatar kint. Na szóval jó ez, jessz. Bár a feszület a falán ott lógott, mint egy rakás fokhagyma, dehát istenem gondoltam - szegény marha. 

Mai első órán viszont jól megkaptam a magamét... Egy család-szerkezetről szóló angol olvasmányt kellett olvasnom és fordítanom. Valami család modell elemezgetés - leszartam, midig ilyen kreténségek vannak tankönyvekben, nyilván a nyeltana a lényeg tudom. No egész jól ment értettem remekül, aztán pedig előált azzal hogy kérdéseket tesz fel a témáról. Oké. Első kérdés (angolul): 

"Mi a véleményem a házasság szentségéről, ami templomban köttetik, és soha szét nem  választható, mindörökké tart?"  

...Anyád...Mégis miféle kérdés ez? Jó hogy nem milyen pártra szavaztam? Szóval kicsit kibuktam, bár kedvesen válaszoltam (angolul) hogy én úgyérzem ez magán jellegű kérdés és nem válaszolnék rá. Persze erre erősködött hogy ez csak nyelvtan, és a beszédemet teszteli. Végén már be is vettem, hogy ó én hülye de barom vagyok, hogy ilyet gondolok, amúgyis tök mindegy - és válaszoltam is. Elmondtam (angolul) hogy ez teljesen baromság, ha két ember eleinte szeretik egymást és utána megutálják, értelmetlen és rossz ha gyűlöletben kell tovább élniük kötelezően, mert ez irracionális. No erre jött a fejvágás... Meghogy:

"De miért, hiszen egy esküt tettek Isten előtt?"

Na ekkor már sejtettem, hogy "rossz" volt a válaszom, és hogy a hátam mögötti feszületről vicsorog rám Jézuska... Miért miért baszdmeg - de tudva hogy egy biblia-bújóval vagyok még mindig kedvesen elmondtam (angolul hisz angolóra ugye), hogy  nem lehet tudni előre sosem az életet, felesleges ilyen esküt tenni arra amit nem tudhatunk (no azt azért nem, hogy nemlétező dolognak esküdni meg pláne baromság) de hozzátettem, hogy sajnálom az olyanokat akik emiatt az elv miatt rontják el saját és gyerekük életét. PAFF - Na, erre olyan flegma arcot vágott, mint egy felháborodott topmodell akit vállon-szart a galamb a téren.... Ezután az óra menetében végig ilyen flegma volt, és segítőkész nélküli. Cuppogott ha elrontottam egy feladatot, meg unott fejjel hallgatta mikor montam a megoldásokat - volt amelyiknél meg oda se figyelt - én meg Have to-t raktam be Like to helyett - alapdolgok... "Ez csak egy ateista nyúlszar, úgyis a pokolra jut, minek taitsak énneki angolt, PHÖ" - ilyen volt a légkör utána. Óra végén meg előjött azzal, hogy a jövőhét kedd dél az mégse biztos jó neki, még hívjam fel, sőt 1 hét múlva meg elutazik egy hónapra jó messzire. Haha. Jó lerázós duma... Remélem a pokolra utazik és vérvörösre sül majd. 

Nos, ezúton is ismét tanúbizonyságot kaptunk arról, milyen egy igazi degenerált kirekesztő és ostoba keresztény, aki a szeretet jegyében gyűlölködik, és rekeszt ki másokat. Kitaláltam, hogy legközelebb (elvileg kedden ugye) viszek neki egy kiírt Manson cd-t, és azt fogjuk lefordítani. Már ha meg lesz tartva egyáltalán és nem mondja le - büntetésből mert merészkedtem nem baromságban hinni, és leélni az életem...

Frankó volt. Hajrá.

*