Drugzone koncert, stb...
Korán reggel van még beszámolót írni, lehet - de inkább nekilátok, mivel most érvtem haza innét nemrég, még friss az élmény tehát, ekkor van csak pukéja. Drugzone koncert. Yee. Ugyan nem írtam ki előtte ide előre felhívást reá tény, de mi is "csak úgy" eldöntöttük, hogy megnézzük oly kevés dark-goth együteseink egyikét, az ország legismertebbikét, a Drugzone-ét. A koncert pedig a szokásos menetben zajlott le, ezúttal kiemelni való nélkül. Nade akik mondjuk nem tudnák ez mit is jelent, azoknak hát parancsojék, itt egy linkekkel teli beszámoló (a partyn készült képekkel, egyébb érdekességekkel, szóval érdemes kattintgatni majd ám) Nos.
A Drugzone-ról tudni ildomos, hogy Linda Daemon énekes/ideológus vezette dark-industrial-metal csapat, ami idehaza már úgy alapokban eleve nem egy bevett dolog. Az együttes úgy 4 éve alakult kb, az azt megelőző időben Zero-G-ként volt ismert elődje, szintén Linda Daemon vezetésével. A Drugzone sokszor használ horrorisztikus szinpadi elemeket showik során, bár ki ki döntse el maga izlése szerint ez sértő és extrém módon durva, vagy épp hogy túl visszafogott, és klisés... Lindát mellesleg láthattuk a(z egyébként roppant érdektelen) Megasztár című tehetségkutató műsor második szériájában is, ahol sajnos (vagy bundázva is sokak szerint) kiesett az élmezőnyből még mondhatni a közepe felé kiszórták... Emiatt úgy is volt egy darabig, hogy nem folytatja karrierjét, de szerencsé(nk)re végtén csak ismét viszontláthattuk a Drugzone élén. A kezdetben együttes saját maga irányította ügyeit, ám igen gyorsan ismertnek mondhatók is lettek a dark-rock szubkultúrában, Linda egyénisége, és itthon eddig egyedinek számító zenéikkel, külsejükkel, mindegészükkel. A Drugzone 2007 óta a Karmatic kiadóval áll szerződésben, és úgy havi 2-3 koncertet ad relative szép számú közönségnek. Hamarosan külfőldön is megjelenik lemezük, egyszóval (énszerintem) az oly kevés itthoni dark stílust felvállaló bandák közül elsőként fog befutni. Hogy hogy és mint azt persze nem jósolom meg, de reméljük minél több sikerrel. Linda Daemon mindezek mellett még műsorvezető is a Fix TV Rockvilla című műsorában - ahová mellesleg egyszer engem is meghívott egy fellépésem kapcsán. Én pedig halál részegen mentem el a riportra, és arra sem emlékszem, hogy miket mondtam adásban... Ami azért is volt 'vicces' mivel ez egy élő adás, így kivágási lehetőség nem volt, egyenesbe ment le az állatságom amit ott részegen műveltem bent...:D - Páran, köztük Chris barátom aki látta, aztmondta idézem: "egy szörnyűségesen banális groteszk tréfa volt az egész" - A fellépésem kapcsán állítólag ezt mondtam élő adásban, arra a kérdésre, hogy mi az ilyesmi bulik jellege, és kik általában a törzsközönség:
-Hát... Szeretettel várunk minden olyan kedves embert rá, akik szereti, ha jól keresztre feszítik, és lelocsolják benzinnel....
A további részben meg támolyogtam végig - be is vágtak reklámot a végén. Sajnos az adást -mivel élő volt- nem láthattam ugye, ellenben ez az egyetlen tv-s szereplésem amit SENKI sem vett fel, így nem is fogom, de sebaj. Nade.
Visszatérve a Drugzonera, és ismeretségünkre. Lindát elsőre a Megasztár 2-ben láttam, és akkor kezdtem vele szimpatizálni, valahogy kiszúrható volt számomra rögvest, hogy azért jóval több kvalitás és egyéniség van benne, mint pl akkori vetélytársai Palcsó Tomi, és társaiéiban.... A Drugzone is hamarosan látótérbe került, ígyhát járogatni kezdtem koncertjeikre. Szóval Lindát személyesen 2006 végén ismertem meg csak. Pedig bár kifejezetten közvetlen, és sztár allűröktől mentes ember volt addig is, aki számára a közönség mintha barát lenne - megismerhettem volna korábban de nem. Énnekem így se szokásom sose, hogy koncertek után ott ácsorogjak a VIP rész előtt hogy aztán bőnyállal segget nyaljak vagy stb. Meg amúgy is mit mondjak elsőre...: "Cső, jók voltatok hejjha!" ....? Pff... Úgy voltam vele, majd egyszer úgyis megismerem talán, hameg nem, akkor jó. Szóval személyesen 2006-ba ismertem meg őt. Az volt a szitu, hogy egy Marilyn Mansonról szóló klub-estet rendezett a Gyárban, élő előadásokkal, gitározásokkal, meg Manson hasonmásokkal, egyszóval egy ilyen művészeti performance estet. Mivel akkoriban Manson immitátor voltam magam is (szándékosan) hát elmentem megnézni. Persze aztán meg bebasztam, és részeg lettem a bulin megint. Közben kiderült, hogy a bulira a meghirdetett fő-Manson hasonmás, Cooper, (akivel mellesleg mostanáig össze szoktak keverni minket oda-vissza, külső hasonlóságunk miatt) szó nélkül nem jött el... A show tehát nélküle ment... Egész addig, amíg én részegen felpattantam a fotelből és a show kellős közepén BUMM felugrottam a színpadra, és a szinpadon egyedül éneklő, és 'táncoló' Linda Daemonnak segítettem előadni a Manson immitálást (az el nem jött Cooper helyett ugye) Na, ilyet se csináltam volna józanon az egyszer fix , nem lett volna merszem hozzá, de állítólag jól csináltam. Szóval buli után Linda jött oda hozzám személyesen, hogy én mégis ki vagyok, meg mi, meg hogy, és ez de jó volt, éshogy lenne e kedvem legközelebb is fellépnem vele az említett Manson Club bulikon. Hát mondhatni fülig ért a szám kb, annyira örültem. A hanyag Coopert meg azonnal ki is rúgták a Manson Club stáblistájáról, őhelyette onnantól én léptem fel az ezutáni tribute bulikon, mint Manson hasonmás. Persze mivel már akkoris sok darkert szedtem magam köré, ezek mindig is igen jól sikerült bulik voltak (na meg lesznek is még - pl nemsoká, augusztus 23-án Gyárban ismét. Tessék jönni rá:). Szóval Lindával közben kölcsönös szimpátia alakult ki, bár sose mondanám és most se, hogy barátok lettünk - szerintem ő kissé túl zárkózott egyén - de jól megvoltunk és vagyunk is - na és persze kurvasokat is köszönhetek neki. A már említett botrányos részeges Fix Tv-műsorba elhívása után megtalált engem egy akkoriban sugárzott divat tv-műsor is (azóta már megszünt), ott is voltam. Aztán meg fogta magát, és csak úgy beajánlott engem a Cool Tv-hez is, ahol eddig kétszer is interjúra hívtak, meg azt mondták hogy lesz folytatás is... :)
Szóval rendes ember ez a Linda Daemon, tény. Közel nemolyan mint egy átlag magyar bunkó sztár, aki általába kitúrja magamellől a tehetségeket, meg kirántja alóla a széket, hadd essen padlóra. Talán annak köszönhetően is mert Linda sokáig Kanadában élt, de benne nincs nyoma se ilyennek. Ezért (is) aztán alap, hogy látogassuk a Drugzone, vagy egyébb bulijait, meghát a dark összetartás is kötelez. Ezért aztán nem is volt kérdéses, hogy most hétvégén is ez lessz.
Na már megint Roctogon persze... Utálom a Rocktogont, már többször is írtam, most röviden elmondom miért (aztán egyszer majd ha nagyon épp nem lesz téma, lehet egy egész blogot is írok róla). Szóval utálom - mert: Kicsi, kurvadrága, lehangoló pincehelység, nincs térerő, bunkó a biztonsági őr, tahó a törzsközönség (akik kurvamindegy milyen buli van lent, akár a Nagyatádi citerás asszonykórus nyugdíjas bulija lenne - ők akkor is lejönnek mindig parasztkodni, levegőt rontani, kötekedni), rohadt meleg fülledt levegő van végig (légkondi, szagelszívó nuku), kötelező a ruhatár (tolvaj őrrel - már 5-ször lopták ki cigimet, másoknak ellenben telefonját, pénzét is, stbt), kicsi és hangulattalan tánctér, nevetségesen kicsi színpad, semmi VIP rész, kevés ülőhely - és az is kényelmetlen fa-pad, és még sorolhatnám... Undorító húgy-sárgára festett falakkal egészében olyan is amilyen a falszín: Egy húgy-szórakozóhely: könnyen emészthető és gyorsan távozó. Namindegy - kibírjuk azért, ha a Drugzone-ról van szó. Előtte ugye csapatostúl gyülekeztünk kellemetesen ahogy szoktunk. Bár a város szíve a Liszt Ferenc tér (amerre a Rocktogon is van) és környéke - mégis mindig történik ott valami balhé... Múltkor Omlás barátommal ültünk mikor skinheadek áltak minket körbe és basztak le jópárat nekünk... Most viszont ennél viccesebb balhé volt viszont: Véletlen a sarkokra érve nekiment Kukorica barátom két 30 év körüli csöves-punknak telibe, (akkor fordultak azok be a másik utcáról) akik ezen meg úgy felkapták a vizet, mintha mondjuk legalábbis a családjukat irtottuk volna ki, és üvöltözve nekünk rontott egyikőjük. Hogy ezért mi most adjunk neki egy doboz cigit. Hahh hogyne hát... Erre (nemtom hogy gondolta) de pont hozzám a 205 centis-hez jött oda a másikójuk - ráadásul ilyen tömzsi, dagadt, szemüveges - legénykedni:
-Mitcsinálsz akkor ha megfejellek, mi?
-Hát, összetöröm a kis szaros szemüveged te faszhörcsög!
És a meglepetés pillanatával olyan erővel löktem válon két kézzel, hogy majdnem kiesett az úttestre az Andrássyra a kocsisorra... Még magyarázott valamit, de az ismerőseim visitó röhögésétől nem értettem már nagyon. Nahát jó intró volt az estére az fix.:) A többiek eztán meg ittak, és alapoztak.
A koncert maga remekre sikerült végül. Szokásos majd egyórás csúszás volt a kezdéssel, a Rocktogon "fantasztikus" hangtechnikájának köszönhetően - mert abban is "spillerek" ám. Dj Dió berendezése az egyik számnál fel is mondta átmenetileg a szolgálatot, szerencsére sikerült a számot kihagyva folytatni a showt. Hallhattunk 2 új számot is, Linda még Bibliából is olvasott fel nekünk, miközben folyt rólunk a víz a szavannaira nőtt klímájúra tánctéren. De végig teltház volt, és pörgős hangulat - már a helyhez képest, én remekül éreztem magam pl. Buli végén még Lindát is sikerült elcsípnem, és pár szóban megbeszélni az augusztusi Manson clubbal kapcsolatban pár infót. Jó koncert volt hát ismét összességében. Olyan amilyen egy 'átlagos' Drugzone show: Összeszedett, és jól leadott hibátlan koncert, a megszokott már-már fanatikus Drugzone törzsközönséggel akiket sose téríthet el semmi kedvencük bulijáról. Atrocitás ezúttal nem volt, a tahóbb törzsarc nép látta, hogy ezúttal jelentős túlerőben voltunk MI darkerek velük szemben, mint 2 hete a már említett Dr.Melancholia koncerten - mikor nagyszájuskodtak is... Szóval jó volt. Hozzám meg ismét odajöttek vadidegen faszomsetudja kik, átölelve engem és nevemen szólítva - ez mára reflexből már csípőből vissza is "ÁÁ HELLÓÓÓÓ Ú DE RÉG LÁTTALAK!" - hadd örüljenek. Nodehát ez van. Ismét csak magam ismétlem hát: Jó koncert volt, és hajrá Drugzone!!!
Az egyetlen azért sajnáltam, hogy se a Dr.Melancholia tagjai, se a Wet Lips tagjainak egyike se jött el képviseltetni magát... Az utóbbi ráadásul meg is igérte, és úgy nemjött - dehát ők tudják... Mi ott voltunk. Aztán meg le is léptünk utána, mivel igéretes polgár pukkasztást ötlöttünk ki közben: Aznapra esett ugyanis a Múzeumok éjszakája elnevezésű kultúr-buzerátorság. Ez ugye az lényegében, hogy Szent Iván éj (legrövidebb éjszaka) alkalmából 'hajnalig' - ami nekik szervezőknek valamiért 02:00 órát jelent - nyitva van minden múzeum, és lehet odamenni művelődni olcsón - ha már azt egész évben baszik az ember megtenni. Szóval egy felkapott mainstream divat "ünnep" / vagy szokás inkább ez is, mi meg kitaláltuk, hogy jól szétbasszuk majd legalább is. A társaság egyik fele már így is szín részeg volt, az egésze meg kinézetileg egy frissen kiásott szekta tagjaira hasonlított - így meg majd élmény lesz múzeumozni a sok kis nyálgyík skubizós szalon-művelt sznobgyökér közt- gondoltuk:) Sajnos gátat szabott viszont, hogy persze mindenkinél nem volt annyi pénz belépőre - meg józanondás közbe rájöttünk hogy talán mégis inkább inni kéne a maradék pénzből, meg amúgy is a franc fog órákat sorba álni az ilyenkor tényleg akár 1 órás sorban is - és egyáltalán ha beengednek pl. Szóval egy rakás alkohollal irány volt a Hősök tere. Ott ücsörögtünk hajnalig. Remek volt. Utána meg megnéztünk valami trutymó ZP koppintás diszkót felülről a Városligeti hídról, aztán meg onnét visszasétáltunk az Oktogonig, és ott ücsörögtünk.
Aztán fél 5-kor hajnalban meg érzékeny búcsút vettünk, és elhúztunk a picsába szépen és ízesen haza.
Most meg épp itt vagyok.
Hellóóóóóóóó!
*
Utolsó kommentek