Rémisztően szar éjjel
A mai napom eddig a horrorr (hó orr) kasztokat pedzegette, a szokásosnak éppen nem mondható menetrendben. Kezdjük akkor az éjszakától, éjféltől. Hajnal 2-ig nem bírtam aludni, fetrengtem az ágyban. Mikor végre álom jött volna a szememre, a kedves kis házunkkal szembeni irodaháznak beindult az éjszakai riasztója. VIÁÚÚ-VIÁÚÚ-VIÁÚÚ.... és ez egy órán át. A legfőbb móka tárgya ebben, hogy éjszaka senki nem tartózkodik a (z aránylag kisméretű, mindössze 2 szintes) vityillóban, portásról álmodni sem lehet merni, így a sziréna zaja gyakorlatilag kirobbantja az embert az ágyból, és idegbajt hozva rá üvölt az ember arcába. Ilyenkor nem nagyon lehet semmit sem tenni, a szomszédainkkal már közösen össze is fogtunk ez ellen a kedves cég éjjeli riasztói baromságai ellen, mégsem megoldás, hogy körülbelül minden héten egy napra jut egy álmatlan éjszaka a környék lakóinak. Az egyik szomszédom még odáig is elment, hogy szétlőtte légpuskával a riasztó dobozát hajnalok hajnalán (A nevét most inkább direkt nem említem:) Bár már a környékbeli lakosoknak megvan a kedves társaság üzemeltetőinek, s dolgozóinak a száma, hajnalok hajnaláni riasztóbeinduláskor egyiket sem lehet utolérni általában, hogy Kapcsolják ki azt a szart... Így a megoldás csak az, hogy várni várni, amíg magától kb 10 perc múlva leáll... Aztán ha pechünk van, megint jön egy szél lökés a kinyitott (hát naná hogy éjszakára nyitvahagyott) ablakán át, így akkor ismét megy a légvédelmi sziréna a fülünkbe.
Nos végül azért csak csend lett, és fél 4 körül sikerült elaludnom... Mikor is.... A következő tradicionális tréfa érkezett. A madárkák. Csipcsirippp csupcsurupp - de olyan hangosan, hogy az embert a frász kiverte... Én a Sashegyen lakom, kertvároskás rész, hát naná, hogy az élővilág erre igazán aktív, ami annyira nem is zavarna engem, ha épp nem egy ideg-zizi állapotban próbálnék épp aludni. Most tavasszal már korábban csiripelnek a kedves madárkák, és jó hangosabban is, jelezvén tán, hogy itt a tavasz. Fél óra alvás után tehát reggel 4-től 6-ig National Geographic jelleggel tanulmányozhattam a sárgarigók,tól kezdve a verebekig a csipcsirippet arcon szakadtában. Ráadásul van egy különösen geci sárgarigó, annak az a hobbija, hogy a tető ablakom feletti zsinórra száll fel, és onnan ordibál be az ablakomon. Mikor kinézek ilyenkor és hess, akkor persze elmegy. De 5 perc múlva visszaszál, és tovább duruzsol a fülembe, hogy én meg robbanjak fel a párna alatt már....
Reggel 6-kor érdekes kuss lessz. Legalábbis az ilyen kis fityyemfasz kismadarak bekussolnak. Viszont. Akkor jönnek elő a galambok!!!! A huhogós dagadék bűzös tahó sokáig alvós galambok, úgylátszik ilyenkor kelnek. Akkor az megy, hogy a házunk előtti cseresznyefára ücsörögnek fel, jó 6-an kb, és nyomatják a huhogást búgós hanggal az arcomba... Ilyenekre is kidolgoztam egy stratégiát, általában kinyitom az ablakot ilyenkor és megdobálom őket 1-2-5 forintosokkal. Bár ez se mintha sokat használna, szerintem szövetkeztek a már feljebb említett sárgarigóval, és hiába hussannak el, 5 perc múlva már mire ízesen visszafeküdtem az ágyba, ugyanúgy ott huhognak a kis rohadékok....
8 felé csend lessz. Ámbár ekkor kezdődnek csak az igazi ricsajok. Jön a kukásautó pl. Széééép lassan, de olyan hanggal ám, az mindent csinál az az autó. Csörömpöl, sziszeg, berreg, zúg, búg, recseg... És persze szééép lassan jön, hadd élvezze ki az ember minden hangját. Ekkorra már olyan ideg az ember, hogy már KEDVE nincs aludni. Aztán jönnek a bónuszok... Felkelnek a mellettem levő sorházban a 6-7 éves kis ovódások, ott ordibálnak a kertben. Megérkezik a 'hóhérom' - a légkalapácsos fickó és elkezdi 9-kor a RATTATTATATATATTATATATTATATTATATTATATAA-t.... Felébrednek anyámék is, bejönnek a szobámba és fárasztanak az idiótaságaikkal: "Hogyaludtál,kérszreggelit,maelkéneintéznedapostánaztadolgot,jajtegnapkerestektelefonon, hútemitálmodtál,nemjösszkireggelizni,jajjolyanszépidővan...."
Eztán is sorolhatnám tovább a totális káoszom reggelét... Postás rákönyököl a csengőmre, utána folyton fél óránként becsönget valami fasz, újságos, ételfutár, apám vendégei, nagymamám nyugdíjas bandája, Dezső bácsi, hogy megtalálta a zacskónkat, átfújta a szél hozzájuk... Kössz... Tényleg sokra megyünk egy 15 forintos Smatch zacskóval majd, nagyon rendes tőle. De wáááááááááááá.
Mit kell zaklatni már? Elegem van. Nyűgös vagyok ma nagyon.... És még ráadásul csak félidőbe tartunk ma... Ma még hátra van egy hatalmas ivászatom Gegével ismét, valamint egy 17 éves kis kamaszlánykával, nem tudom hogy fogom ezt bírni így, mikor már most a legszívesebben hátra dölnék, és OFF....
Szurkoljatok.
*
Utolsó kommentek