Hamarosan eladó az Ibanez Gax 75-ös elektromos gitárom, Ernie Ball húrokkal felvértezve, mellé egy Zoom 505 II-es pedállal, valamint gitár-tokkal együtt, és egy jack kábellel.
Eme pakk ára egyben várhatólag 50 ezer ft lesz (Ibanezhez mérten úgyvélem igen korrekt ár. Jelenleg épp szervízelik, hogy még zsírabb legyen, de már most lehet rá alkudni, vagy valami. Képek róla majd később.:)
E-mailen érdeklődőknek:
crowbardeluxe@yahoo.com
(Új mailcímem)
Nő-ostorozó íráshalmazaim sorozatában ma megtudhatjuk, miféle járvány van újabban terjedőben a mai nők, lányok körében. Jó ideje érezhető változás van folyamatban ugyanis, ha az ember kicsit nyitottabb szemmel jár a világban: a mai nők egyre inkább zárkózottak egymás, de leginkább a világ felé. Pedig nem sok évről van szó e változás beáltában, de valamiért e folyamat rettentőmód begyorsulni látszik.
Pár évvel ezelőtt, (mondjuk úgy 5) a közösségi oldalak nevükhöz mérten hű szolgállatot tettek magukért, az ember tényleg ismerkedhetett ott, és kapcsolatokra, barátokra, vagy szimplán csaj haverokra tehetett szert. Mostanában jobbjára ilyesmit tapasztal az ember, ha ismeretlenűl jelölget valakit be:
Persze nem csak az interneten húzták meg a nadrágszíjat közvetettségből egyesek. Ugyanúgy igaz ez a való életre is. Midőn korábban pár éve egy koncerten / partin simán ismerkedni lehetett - sőt mondhatni az egész buli lényege szinte ez is volt, hogy az ember ismerkedhessen - addig mára nemhogy nem lehet, hanem az embert egyenesen 'zaklatónak', de legalábbis 'paraszt'nak nézik hőbörögve, és gyanúsan méregetve, ha az ismerkedési célból beszélgetni próbál egy urambocsá vadidegennel.
Tisztelet a kivételnek persze. De teszem hozzá, már ha épp megismertünk is valakit is, mostanság úgy nagyjából az illető 20-szorosan nehezebben "nyílik meg'... Tudnék szépszerivel anekdotálni lányokról legalább is, akik hónapokon át húzzák újabban az ember agyát, és még ha George Clooney alkatok is vagyunk is, legalább 5 év kell, hogy majd egyszer megengedje hogy megfogjuk a kezét - de azt is csak a zöld lámpánál, zebrán átmenés közben.
Igen kérem, ne tessenek röcögni, mert ez egyáltalán nem vicces: A nők a mai világban frigíd, zárkózott, asszexuális lényekké kezdenek vállni egyreikább. Lehet ennek sok oka, a túlhajszoltságtól kezdve a(z egypárral lentebbi cikkben emlegetett) fiktív "válság"tól való félelmükben, vagy csak belefásultságukban, de ez van, ez a folyamat zajlik. Továbbmenve ami szintúgy bosszantó és trendi jelenség lett, az önértékelési zavarokkal és mindenféle bizalomhiánnyal kűzdő nők IRDATLAN TÖMEGE, már már ipari méretű szinten. Igen, akiktől egyfolytában mást sem hallani, minthogy saját maguk ostorozzák, miszerint, 'rosszúl néznek ki, nagy a hasuk/seggük/combjuk, és teljesen mindegy még mi, de napestig magukról panaszkodnak. Hja meg bent gubbasztanak a szobájukban szabadidejük nagy részében, mint egy zsák műtrágya a pincébe akár.
Hozzáteszem, JÓ NŐKről van szó, kiknek semmi okuk nem lenne panaszra. De ezt a kurva cosmopolitan trendet aztán muszály volt tényleg átvenni: Hát tessék, én megmondtam annó is, - ez lett belőle: Ezt termelte ki ez a független női divat szerep, immár látható: egy rakás antiszociális, jól kinéző de tudatzavaros, önelégületlen, magát lekicsinylő és ezért (a fentebbi Facebookos példában is látott) zord stílus mögé rejtőzködő, elbújó ijedt kis picsákat látni mindenütt, akik már lassan azt sem tudják kicsodák, és egyáltalán mit szeretnének az életben, csak egy kurva állarcot tartanak maguk előtt.
Lehet engem basztatni egyfolytában, miért is járok én 16-18 évesekkel mindig. Nos pont ezért, mert talán ebben a korban még nem jellemző az ilyesmi, és igen, én nem egy kesergős mumust szeretek magam mellett tudni, aki sír a gázszámla miatt, vagy nem tud a stressz miatt aludni, hogy de "nagy" lett a segge (holott nem is), és majd én vigasztaljam sok sok sok energiát leszívva magamból egy olyasvalamiért ami nincs is úgy...
Nagy kókler divathullám ez, én mondom. Bár sajnálatos módon azt is kétségbe vonnám, hogy divat, hisz egy életforma már. Zárkózottság a jelszó, csukott szemmel azonban előbb utóbb ajtót fejelni szoktak - csak ezt felejtik el eme kedves nőtársaink jelentős része. Talán a valódi jósolt világvége nem is biztos hogy katasztrófa eredménye lesz, hanem egészegyszerűen a nők efféle magatartása, mely előbb utóbb minden férfit homoszexuálissá tesz majd, ezzel megszűnvén a gyereknemzés mindörökre, és előbb utóbbi kihalásunk?
Talány, de csak azt ne mondják nem jogos a feltételezés. Ki ne találkozott volna ilyesmivel, és gondolt volna ekkor a fentebb leírtakra. Hogy te jó ég... Csak voltunk olyan gavallérok, hogy nem mondtuk ki az adott pillanatban.
A cikket meg úgy zárnám, hogy mégegyszer leírom: Tisztelet a kivételnek! :)
Holnaptól nézhető az ominózus művészfilm, melyben egy kisebb szerepem is van. Alábbi videón a trailerben is felbukkanok, 0:24-től egy röpke időre. Ma bevillantam a Hír Tv-n is a Paletta című műsorban ezzel a trailerrel.
Egyébként kurvajó, ma van a díszpremier, nekem meg nem szóltak. Imént írt a velem szereplő lány Facebookon, hogy hol a faszba vagyok már... Neki bezzeg szóltak. Az egy dolog, hogy azóta volt egy telefonszám cserém, de igencsak könnyen betalálni engem a neten bárhol. Úgyhogy ezt a díszvacsorás valamit buktam, de majd bosszúból letöltöm torrentről. Mármint a filmet. Kaját meg majd rendelek. :xD (A trailer utáni részen pedig lehet szavazni vajon miért nem hívtak!)
Kukuccs:
Várható volt, mondjuk úgy, de ennek a ganajtúrónak a nevével nem szívesen mászkálok én majd nyáron, így még ideje előtt a tavaszi szezonban korrigáltattam egyik nagy baklövésem. Pedig nem minden exemet utálom én, sőt! Legtöbbjével jóban vagyok, és nem egy olyan is akadna, kinek még át sem vésettem volna a nevét, mert szép emlékek. De ennek a degenerált seggarcnak a nevét magamon viselni már kicsit sok volt, kiváltként, hogy utolsó mementó volt róla (összes képet megsemmisítettem, vinyóról is, valamint a gügye szarságait, estébé.)
Optimista hozzáállással annyi, legalább mint első tattoo, ez indította be a gépezetet. Kitudja, ha ez nincs, talán nincs most az "übi", se a Hoze inicialé. Na meg ami majd még jön.:)
Danke sün for Kinga! :)
Update: És mikor találom meg az 1 éve eltűt közös gyűrünket...? MOST bazeg, a rendrakáskor a padláson... Repült is ki a teraszról a kert végébe... Tipikus: Mint mikor válás után jóval előkerülnek az esküvői képek... Sokra megyek vele. Fákk.
És egy kis zenei töltet is mindemellé:
Régebben is szerettem volna írni erről a témáról, ám úgyvoltam vele, kivárok. Hátha csillapodik az egésze. Nevezetesen ez a fenenagy Válság hisztéria, mizéria. Mondják is ezt úton, útfélen, "válság van", "válság így meg úgy", "jaj most aztán válság van". 2008 óta ezt a szart ismételgeti mindenki, és emögé a hangzatos para-szó mögé bújva húzza meg a nadrágszíjat, illetőleg stresszel ok nélkül.
Bevesszük e, hogy Amerikában pár debil bróker elcseszett valamit, minek hatására több éven át tartó szíváshullám sújtja a világot? Vagy gondolkozunk racionálisan, és rájövünk, az emberiség ismét kitalált magának egy ilyen hangzatos szót, egy globális ijesztegetésre, amely legitimmé teszi, hogy ok nélkül rugjon ki bizonyos cég X ezer/száz embert, vagy épp elkezdjünk spúrkodni teljesen ok nélkül.
Van e válság? Szerintem a francot van... Annak idején a század eleji válságkor látványos és tényleges válság volt: Az emberek a kukákból ettek, mindenki rongyokba járt, nem volt egy autó sem az úton, mindenki otthon zárkózott be , az egyetlen hasonlóság talán, hogy munka már akkor semm volt. Ehez képest a mostani "válság" az mi? Honnét látni egyáltalán , hogy van? Tessék bemenni egy plázába, ugyanúgy dugig van mint korábban: az egyik fele tömi a pofáját hamburgerrel és junk fooddal, a másik fele meg reklámok parancsára épp vásárol. Az utcán tömött kocsisorok füstölik a már-már méregdrága benzint. A fizetés és árak is ugyanazok mint évekkel ezelőtt. Ez lenne a válság?
Nagy lószart van válság... Ez csak ilyen össznépi spúrkodásra buzdító szállóige, ami valamiért nem akar csillapodni, még a minap is ez folyik a tévéből. A munkáltatóknak jó, mert így erre ráfogva baszhat ki a cégtől X embert ok nélkül.
Megfoghatatlan dolog ez a 21-edik századi válság fogalma. Mondják, mondják, mondogatják, és annyira sokszor, hogy el is hiszik.
Sztálin mondta egyszer, a beszédeiről:
- Ha egyszer mondom, elhiszi 1000 ember. Ha kétszer, elhiszi egy millió ember. Ha harmadszor mondom, magam is elhiszem!
Na valami ilyesmi történhetett itt is. A "válság" kitalálói, megalkotói már szerintem maguk is elhiszik, hogy az van. Csak úgy mint 2001 után, a "terrorista" szállóigénél, mikoris a csapból is ez folyt, "terror", "terror", "terrorizmus"... Most a szállóige: "válság", "válság"...
Az ember meg jókat spúrkodhat erre fogva, jól lehet semmi sem változott. Ügyes húzás, de aki engem a válságra hivatkozva nem hív meg sörre, azt pofánverem. Elég legyen már ezekből a globális kamukból...
Örömmel közlöm, hogy ezúttal már tré mobilos képek se lesznek, mivel jó 2 hete már betörött a kijelző egy jókora házibulin. Így sajnos érdemben nem nagyon tudtam dokumentálni se a tegnapi kiállítást Mirikutoval, se az ezt követő Vörös Yukban tartott És én mit szóljak?! koncertet Danékkal, és feltehetőleg a mai Párnacsata napot sem fogom tudni dokumentálni, se az azt követő Gyár bulit Ysengrinék részvételével.
Kéne már egy rendes gép, kéne kéne...
Update: Ez a két kép lett tegnapról VY-ben:
Legutóbbi modellkedésem (ITT) rendhagyó módon nem Csukás Tibor barátom készítette, hanem egy a Street Fashion oldalhoz (is) közelálló ifjú tehetség, Balla Vivienne fotós. (Hivatalos honlapja itt: http://vivienneballa.com/) . Sok helyen láthattátok már munkáit, melyek nem csak fotózások, a sajtóval egybekötöttek: az Elite magazintól kezdve több újság számára fotóz és ír cikkeket rendszeresen (főbb munkái ITT), most pedig fotókiállítása nyílik holnap, április 1-ején, pénteken 18:00-kor a Spiritusz Gallériában (I.ker, Várfok utca 14). Még pár hétig meg lehet tekinteni e kiállítását, többek közt az én képeim is ki lesznek téve.
Tessék eljönni a kultúra jegyében!
A világ egyik legsittesebb képfeltöltő oldala, a www.kepfeltoltes.hu már csak ilyen. Tetszik látni gondolom, milyen szép zöld kocka szar van most a logó helyett, csak azért mert ez a degenerált ostoba egy filléres szerverről fut, és ez a hobbija, hogy hirtelen gondol egyet, és elfelejti a rá feltöltött képeket. És akkor ugye 404 error meg anyámfasza. Itt egy másik (már talán némiként ismert) blog is, ezzel is ezt csinálta: KATT.
Egyébként jobbkor nem is csinálhatta volna, épp pont most rohadt le a régi master-gépem, amin az összes logó és fejléc (is) fentvan, minden egyes belépési kóddal együtt. Ezért nem változtattam azóta ezt a fikazöld szart fent, mert nincs mire - nem fogok nekiállni itt tervezgetni... Most épp szervízben van, én pedig 1 hete már öcsém tetűlassú gépéről küldöm átmenetileg - amin mellesleg SEMMI nincsen. File se, zene se, de még a youtube sem indul. 1 hete zene nélkül, bizony... Kellemes...
Ezt a szutyadék redva Kepfeltoltes oldalt pedig be kéne tiltani. Van helyette ezer jó: Imageshack, stb... De aki nagyon magyaros-kolbászízű képfeltöltőt akar használni, az könyörgöm, legalább a www.kepkezelo.com oldalt használja, a saját érdeke végett...
Komolyan mondom beszarás. Ez a legutáltabb alfajom a gyilkosság műfajból. Mármint mikor egy egykori szerelmespár egyik tagja (rendszerint férfi, bár előfordul, hogy nő) fogja magát, és a szakítás után jól meggyilkolja az exét. Baromság, értelmetlenség, őrült hülyeség, semmi értelme: ennél még azok a gyilkosságok is értelmesebbek, ahol legalább elvisznek valamit, vagy ha jól lepuffantják a pénzszállítót, netán önvédelem, és ugyebár a háborúk ahol legálisan is ölhetsz - bár távol álljon tőlem, hogy a gyilkosokat védjem, ezeknek mind mind a maguk módján, van értelme, van egy (őrült) ráció benne.
De az, hogy most megint itt egy eset, ahol a (már sajtó által elnevezett) Fóti rém jól meggyilkolássza az őt kihajító barátnőjét, sőt még annak az anyját is, hadd szóljon , és mindezt egy bazinagy franciakulccsal fej-szétverés által, hát... Hát brávó. Az összes híradónál vezető hír épp stb...
Hogy lehet valaki ekkora gyökér? Épp a napokban / hetekben közöltem épp itt egy kisebb glosszét, miszerint Szakítani jó! (Cikk a linkre klikkelve) Lényegében arról, hogy mi a francokért dramatizáljuk túl a szakítási dolgokat, mikor ha valami nem megy, abba kell azt hagyni, és jól elhúzni a francba. Hogyha pedig minket dobnak, akkor meg méginkább leszarni, emelt fővel távozni, és nem hülyét csinálni magunkból. És főleg nem aztán franciakulccsal jól fejbebaszni szerencsétlen volt párunkat aki kihajított... Micsoda állat arc az aki ilyet megtesz...? Erre nem lehet ügyvédi mentség sem, hogy 'mert nagyon szerelmes volt'. Ó kérem... A francot, egy buggyant seggarc volt, aki lélekben már évek óta egy őrült beteges barom volt, és csak gyűlt ez a sokminden benne. Hogy mennyi ilyen őrült lehet szabadlábon, azt pedig csak saccolni lehet...
Ez nem volt szerelem, az pedig hogy gyerekük volt, mégkevésbé legitimálja hogy az. Sokan ugyanis úgy érvelnek, hogy ahol már egy kis visító görényláda baba is van akkor ott már = a 'dúl a szerelem' stádiummal. Aztán meg koppan a buksin a franciakulcs...
Voltak nekem is igen pikírt szakításaim pedig, előfordult sok műfajban: 3 év együttlét után engem megcsalás, - avagy romák ideküldése a házam elé, - netán a legutóbbi parasztlány, a V.betűs, akit egyenesen utálok mint a szart, - de mégsem lóbálok itten franciakulcsokat!! Meg nem fenyegetőzöm, meg nem gyilkolászok...!! Jó ég... Egyesek meg idáig süllyednek....
Ahelyett, hogy ez a Fóti faszi is röhögött volna egy jót az egészen mint én, vagy bármely normális ember, és szépen végre élte volna a teljes életét szabadon, mindent kihasználva, ő ehelyett azt választotta, hogy élete végéig a sitten fog rohadni. Mert ziher (már csak a közvélemény nyomására is), hogy tényleges életfogytiglant fog kapni. Úgy is kell neki. Az ilyen állatbarmoknak ez kell.
Na és még rám mondják egyesek, de szemét vagyok, mert meg-hackeltem pár oldalt, jaj! Tessék inkább sok ilyen hírt olvasni, mint ez a kis csokor: ITT, vagy EZ a hír, EZ, meg EZ, és EZ, netán EZ itt, és még EZ is, stb.... Na EZ a szemétség mércéje. Sajnos ilyen hírből pedig majd minden hétre jut, akad mikor kettő is.
Az a helyzet, a társadalom egy jelentős része nem elég érett egy párkapcsolatra (felnőtten sem)... Látják a normákat ugyan, de egyszerűen műveletlen parasztok hozzá. Történetesen a párkapcsoltban lenni is egyféle tudomány ugyanis, legalábbis alapvető intelligenciát és entitást igényel. Ha diktátor lennék, én vizsgához kötném azt, hogy ki léphet párkapcsolatba. Számos teszt lenne, és hivatalos okmányok utána. És az én országomban nem is lennnének ilyesmi hírek, mint fentebb linkelve.
Ein Reich, ein Volk, ein Hoze!
Jó volt amúgy ez a hétvége is, Adrival megetettük a disznókat a kertben, aztán levágtuk a tyúkokat is, a tojást szétvertük egymás fején, majd maggal hintettük meg a galambos ketrecünket, ahonnét huhogván jelezték a bentlévők, hogy köszönik mindezt. Én mindeközben agyamon át menstruáltam, ezért piros a hajam. Eztán pedig a lépcsőfordulónkban csináltunk képeket, utána meg hát... de azt már mindenki sejti, mi volt.:)
Egyébként még egy dolog:
Nemtudom ki figyelte meg azt a családi szokást, hogy ha nálunk van a (mindenkori) barátnőnk, (vagy barátunk) akkor naná egészen addig a momentumig, míg el nem megy tőlünk, semmi nincs a hűtőben!! Száraz kenyér, ízesítők, vaj, répa, tejföl, meg ilyen faszságok, az asztalon netán ott szomorkodik pár rohadt narancs, - hogy aztán kínálgathassuk ízesen a kedvesünket, hogy "Mmmm drágám, nézd csak, itt van egy kis karalábé, ropogtatni valónak", netán mondjuk "Eztnézd kicsim, csináltam vacsorát", és beállítani valami félszáraz kiflire rátett fonnyadt sajtdarabbal, pár kóbor lilahagymakarikával.
DE BEZZEG ABBAN A PILLANATBAN, AMINT ELMENT A KEDVESÜNK, A HŰTŐSZEKRÉNY MÁGIKUSSÁGA FOLYTÁN (vagy épp családi nagybevásrlás után amit naná ekkorra kell időzíteni), AZ HIRTELEN TELI LESZ: Minden főldi jóval: megjelennek a téliszalámik, a paradicsomok is előbújnak, zöldségek is, a gyümölcstál kint az asztalon szőlővel banánnal, hirtelen üdítő is varázsolódik vagy 4 féle (a korábbi finom csapvíz helyett), hogy aztán az ember hazaérvén a barátnőjét Délibe kikísérvén (yeahh, végre valaki akit nem a posvány Keletibe kell kikísérni - (go to: Veszprém) magányában oly finomat mazsolázhasson a kb CBA bolt teljes árukészletével vetekedő élelmiszerrel otthon. Akkor persze van minden jó...
Kedvesünk meg hazamenvén gondolom vidáman folytatja otthon a következő diskurzust édesanyjával:
- Na és ettetek valamit Hozénál?
- Persze, hozott be vajas kiflit, meg egy pohár vizet, nagyon jó volt!
Képzelem is mit gondolhatnak rólam, ezek a tisztelt szülők, hogy én éheztetem a lányukat direkt. Már sokadjára is, ez ment most is péntektől vasárnapig. Vasárnap meg naná királyi lakomák tömkelege - egyedül. (Y)
:xD 
Vihar előtti csend effektus a czigaretták piacán az, hogy most hirtelen majd mindegyik cigi árát levitték X kedvezménnyel. Viceroyon és Bond-on most kemény 20 ft-ot spórolhat az ember - 520, 540 helyett, míg a Marlboron már 80 ftot - 620 a korábbi 700 ft helyett, illetőleg sok más egyébb cigiken ott vírít a piros kis matrica, hogy KEDVEZMÉÉNY.
.jpg)
Igenám, de ne tessék teljesen hülyének lenni: eme akció leteltével NEM az eredeti ár fog visszaállni ugyanis, hanem ha minden igaz, akkor az a bizonyos beígért 70%-os czigaretta áremelés. Gyanús is volt nekem, hogy hol a túróba van már, hisz már március van, az ilyet meg januárban, újévtől szokás. Hát ITT lesz majd kérem, április közepe utá a hatalmas tréfa majd: Jóslataim szerint a Viceroy - Bond duó ára kb 7-800 Ft körül lesz, a Marlboro meg a sznobériás cigik 1400 felé mozognak majd, de legalább is egy ezres alatt hót ziher, hogy nem lehet majd kapni.
Egyszer jártam Kereskedő-vállalkozó szakra, ott tanították ezt üzletvezető szakon: ez a bizonyos "utolsó árhullám" effektus. Mikor is egy bazinagy emelés előtt még utoljára egy ideig leviszik az árát egy utolsó hullám erejéig (lényegében, hogy a fogyasztó addig is jobban hozzá (rá)szokjon vagy legalább is megkedvelje a terméket, és utána "észrevétlen", illetve elviselhető, elfogadottabb legyen a drágulás.)
Én nemtudom mit csinálok majd, hogyha egy tetvedék doboz cigi 700 ft körül lesz (minimál 70 ezer ftos bérezés mellett ugye...)
Illetőleg a faszt nem tudom: Kimegyek szépen a kínai piacra és megveszem az ukránoktól havonta egyszer, 200 ft / dobozért a havi adagomat, csempészáruban!!! A seggfej kormánynak sem esik le, hogy ezzel nem a "leszokást" segítik, ha drasztikusan emelik a cigi árát - hanem a fekete piacot, meg a csempész áruk forgalmát növelik!!!
Hahó kormány! Teccenek elékezni a 20-adik század elején, 1920-ban amerikában az 'alkohol tilalom' bevezetésére? Igen? Arra is tetszenek emlékezni, hogy mi lett a vége? Hogy eredményeképp szinte minden ház pincéjében illegális alkoholfőző műhely működött, valamit Chicago és New York városában akkoriban és ennek hatására indult be a soha nem látott gengszter bizniszek zöme, és hatalmas pia-csempész forgalom? Úgy vonták később vissza ezt az egész gügye 'alkohol-tilalom' törvényt fejveszetten, fület farkat behúzva, csak akkor már késő volt... (Érdekes cikk róla ITT található, főleg a végefelé tanúlságos)
Csak nehogy aztán megismétlődjön itthon is, mert bánni fogjátok ti még azt a jövedéki adót, amit adunk az államkasszába még jelenleg a legálisan vett cigivel! Ha felemelitek, mit csinálunk? Megvesszük majd ugyanúgy a gengsztertől, az ukrántól, a kínaitól, az araboktól csempészárúként 200-ért, akik kamionnal hozzák át zárjegy nélkül. És az államkassza meg az ország helyett majd a fegyverkereskedőnek, a drogkartelleknek a zsebét tömjük, ahelyett hogy az országban maradna a pénz. Mert hülyék azért nem vagyunk, hogy ilyen baromságokkal szivassatok minket... Ez nem megoldás...
Mert dohányozni jó! :)
Blog is dead! Azt kell mondjam, kész ennyi. Ennyi volt. Lehúzhatja a redőnyt a blog-ipar, úgy ahogy van. Ez a blog azért jusztsem zár be, húzza a végletekig. De kezdjük az elejétől:
Nem kell ezen végül is sírni, hisz ez az internetes világ természetes rotációja, folyamata, 'fejlődésével' járó dolog: Mindig is voltak az internet világában úgynevezett korszakok. Ez éppen olyan minthogy pl napjainkban az egykor sikeres és vezető MySpace közösségi oldalt olyannyira lenyomta a Facebook oldal, hogy mára lényegében egy sittes és eladhatatlan oldalka lett. Ez van. Vagy más példával élve mintahogyan vége lettt a hippi korszaknak, később meg az acid és techno korszaknak.
Vessünk azonban egy pillantást most a saját készítésű, saját irományokkal ellátott internetes folyamba, milyen korszakok voltak a saját gyártású írogatásoknak, és hogy buktak meg egyesek, és követték őt újabbak:
Glitter-gif-gagyi site korszak: Mikor pl 2000 után kezdett belterjes lenni a házi internet (ennek előtte inkább cégek, illetve a hadsereg használta a kezdetleges változatát) a usereknek, felhasználóknak a legnagyobb öröme az volt saját oldalak tekintetében, a glitterekkel (villogó gif-szarokkal teli) kb a mostani G.portal-os oldalak szinvonalának megfelelő siteokat hoztak létre. Minimális grafikai felülettel, egyen szabvány oldalkákkal. Kb ilyen szinten mint ITT ez a lap. Kommentelni itt nem lehetett, sőt olvasói statisztikát sem nagyon mért, így az illető csak úgy a vakvilágba baszta bele a dolgait gyakorlatilag. Ez a glitteres gif - gagyi site korszak tartott úgy 2003-ig kb, mikoris már ócskának számított mindez, az internet gyors fejlődésével járva.
Fórum korszak: 2003 felé jelentek meg az első közösségi dolgokkal járó fórumok, ahol már egy rendszeres diskurzus alakulhatott ki a neten, társalgás magyarán szólva. Lényegében egy kommentfolyam zajlik általában ezeken, akár egy dumálás, csak karakterekkel. A fórumkorszak aranykorának vége olyan 2007-8 felére tehető, ám megjegyzendő, hogy ez a fentebbi glitter-gagyi oldalakéval ellentétben a mai napig tart még egyes userek körében, akik ennek fanjai maradtak. Itt kezdtem egyébként blogger 'karrierem', 2003 tavaszán, az akkori RTL klub fórumán. Csak ál-hírekkel indítottam, rövidebb változatban, kb 5-6 sorosokban. Bár egész nagy sikere lett a topicomnak (kis saját könyvtár ahol a fórum megy), az RTL kérdezés és szó nélkül szüntette be az egész fórumát, törölve a teljes anyagot 2004-ben. Kössz... Ekkor húztam át a Punkportal fórumra, 2004 tavaszán, ahol a mai napig is vagyok. (Mellesleg akik a fórumokat blogolásra használták 2004 környékén, ők tekinthetőek úgymond az első blogger generációnak.)
A fórumok ideje tehát nem lejárt, hanem egy rettentő szűk rétegre korlátozódott le.
Blogok: 2005 felé jelentek meg az első hivatalos blogok, (mint pl ez az oldal, a www.blog.hu) ahol lényegében szabadon nyithatott bárki saját blogot, amihez egy posztonkénti, bejegyzésenkénti külön üzenőfalat, egyfajta fórumot is kapott. (Aki nagyon akart ennek előtte úgy tudott blogolni, hogy saját domainű honlapot nyitott, ahol saját fejlesztéssel megoldva írkálhatott - csakhát mindenki nem értett ehez.) A blogolás lényegében egyfajta saját 'cikk' írás, aztán ennek ezer alfaja is lehetett. A magyar blogkorszak azonban mondhatni nehezen indult be. TIpikus magyar birka-szokás volt, hogy többségében mindenki csak bámult és nézett, hogy "höhh, most ez itten mi is, jéé ide írni kell, jéé ezt olvasni szokták naponta, húú ha!" A tirpák indítási korszak után lassacskán, de fixen kialakult a magyar blogger kultúra, blogger körök is. A legfőbb, híresebb, (hírhedtebb), legismertebb magyar blogger Tomcat néven fut, őt már 2004-ben napi 4 ezer látogatóval büszkélkedhetett saját oldalán, később akadtak korszakok 2008-ban, hogy 20 ezer napi olvasóval is büszkélkedhetett. Ő manapság újságíróvá nőtte ki magát.
Egyébként a sikeresebb bloggerek zöme többnyire újságírónak áll idővel. Vagy abbahagyja.
A blogok csúcskorszaka 2008 felére tehető, ez idő tájt jelent meg a második (meglehőtes hatalmas terjedelmű) blogger generáció: ekkoriban fűnek fának volt blogja, (csak a saját példámat nézve körültekintve majd az ÖSSZES ismerősömnek, de 14 éves kislánytól a félkretén hülyegyereken át egészen a korombéli komoly barátaimon át), ám a minőségük ezáltal már korentsem a régi volt. A "szakma" is felhigult, mivel a blog mint kifejezés, elvesztette korábbi presztízs értékét, hisz tömegével jelentek meg az olyan blogok, ahol egy 15 éves emós írja le mindennapjait, vagy épp egy cigánygyerek töltögeti fel a csajáról a képeit. Ezidőtájt 2008-ban már nem volt nagy szó, vagy kiváltság illetve 'érdem' bloggernek lenni. Éppenannyi jelentősége lett, mint mára kb a színes filmeknek, vagy a zsebrádiónak. Mindenkinek volt, mindeki ismerte és olvasta a másikét, avagy: "Van egy blogod neked is? Jólvan, és kiafasssszomat érdekel, nekem kettő is van".
Ez időtájt már csak első blogger generáció oldalai voltak mérvadóak, illetőleg magas, avagy kiemelten magas olvasottságúak (több ezer fő napi olvasójúak). A második generáció olvasottsága ritkán haladta meg a száz főt általában... Hisz annyi volt belőle mint a nyű.
Azonban fontos megjegyezni, még csúcskorszakról beszélünk, az embereket érdekelték ekkor még a blogok. Szívesen odaklikkeltek naponta, kedvencek mappában külön Blog topik volt, ahol végig mazsolászták naponta kedvenc "íróik", bloggereik oldalát, akár egy hírújságot, csak itt egy-egy cikket olvastak. Ment minden, és sínen is volt az ipar. A magam példáját nézve én nálam itt Hoze.blogon 2009-ben volt a csúcs, konkrétan egy fél minimálbért, 30 ezer ft-ot kerestem az itteni hirdetéseimmel havonta, fizettek érte, mert megérte mindenkinek, ez egy hatékony hirdetési felület volt (mármint nem konkrétan az Én blogom, hanem amelyek magasabb olvasottságúak voltak). Arról nem is beszélve, 4000 napi látogatóm volt, esetenként az 5 ezret is túllépve. (bár betudható ez a média szerepléseimnek is, tény, de azért mégiscsak jelent az valamit ha szakadatlan naponta néztek ennyien, és nem csak az adott tv szereplésem napján klikkeltek ide ennyien).
Az emberek szerettek olvasni, legalább is érdekelt volt a blogger szakma.
2010-ben azonban igen érdekes folyamatok indultak el... Egyszercsak rohadtmódon elkezdett esni majd az összes blog nézettsége, úszolván olvasottsága.... Én is itt mikor 2010 tavaszán klikkeltem a statisztikára és már jóideje tartó napi alig 3000 (kb 2700) olvasóval számoltam, elsőre arra gondoltam, a kurva élet, valamit nagyon szarúl csinálok. Kerestem is a hibát ezerrel, mi lehet, tán túl trágárul írok, túl sok a politika, túl érdektelen lettem?? Hátrált is ki szépen egyenként az összes fizető hirdetőm, (akiknek a napi statisztikáim hetente kellett küldeni), kutyaszar pénzt sem kerestem már vele ezidőtájt... (azért fenthagytam a hirdetéseket, hisz minek nyirbáljam már akkor "bosszúból") Aztán a dolog odáig ment, nyár közepe felé itt egyszer be is jelentettem, hogy abbahagyom az írást, és a blogot... Úgy voltam vele, az embernek a csúcson kell abbahagynia - ekkor még nem tudván hogy nem csak az én blogom, hanem az ÖSSZES nagyobb blog nézettsége, olvasottsága a kutya segge alatt van.
Aztán úgy ahogy, újra kezdtem pár hét után. Ez idő alatt tudtam meg ugyanis hogy nemhogy országos, nemzetközi jelenségnek vagyok a részese: az emberek basznak blogot olvasni már. Leszarják. Nem kell tőle befosni, nem az adott ember ír fosúl, nem is "megutálták", csak egyszerűen új hobbit találtak maguknak, új felületre szokott át a kedves fogyasztó. Ezt a felületet pedig kéremszépen úgy hívják, hogy Facebook. Illetőleg a Twitter is. Mégis szerintem hülyeség lenne közvetlen e két oldalt okolni a blogger szakma hanyatlásáért, sokkal inkább van szó arról, megváltoztak a (net)társadalmi szokások. A korábbi ős fogyasztó bele-bele fáradt már abba, hogy öt éve naponta kedvenc bloggerének blogját lesi, és kommentel mint a güzü, hisz csak az ideje megy. A felbukkanó új netes generáció pedig alapból leszarta már a blogokat, ez nekik egy kőkorszaki schlájmnak számított. (Kb mintha ma egy 14 évesnek azt mondjuk hogy Rolling Stones - "Hű, biztos. Na én megyek ki labdázni egyet!". Mert az ugye szórakoztatóbb számukra. Mármint a labdázás Facebook, és a Twitter, 'meg különben is minek olvasni, olvasni szar, olvasni ciki és csak az öregek szoktak, inkább néznek egy kis divatfrizurás oldalt, meg rendelős oldalkát, netán a műveltebbik felük hírportált, de hogy BLOGOT??? Óh hát azt minek, ki a fasz nem szarja le, hogy X privát embernek mi a szubjektív véleménye, meg dááhhhogy fogok én olvasgatni, faszom fog, amúgy is regisztrálni kell, az még öt perc, nincs annyi időm, na megyek Fészbúkozni, he! Hátha fent van a nőm épp'.
Na EZ lett az általános felfogás mára, ami a blogokat illeti.
JELENLEG 2011:
És igen, tömegével zárnak is be a jobbnál jobb egykori blogok. Már az írónak sem érdeke, hogy naponta egy sőt néha 2 órát is görnyedjen a gép előtt egy cikket kiizzadva, hogy aztán lószar se olvassa el, senki se fizessen érte, de még egy bátorító kommentet se kapjon... Ez tényleg senkinek nem éri meg, a kedves bloggernek pedig végként.
Mára már főként az Index.hu által főoldalra tett blogok maradtak fent egyedűl - ám igazából azok nem is blogok, egyik másik egy hírportállal egyenlő, több szerkesztővel, csak épp valamiért blognak hívják őket, és a Blog.hu tárhelyén van az oldaluk. (Pl comment.blog.hu lap)
Ami az Indexet illeti mikor ott átmeneti szerkesztőséget kaptam, ott is megerősítették ezt az infót, hogy a blog-hanyatlás az jelenleg épp világi tendencia. Mikor pl a Bogárhátú kiment a divatból.
Szóval nem írígylem a harmadik generációs bloggereket. Már akik most kezdik el ugye a szakmát. Kutyafos nem fogja őket olvasni, és azt fogják hinni, hogy bennük van a hiba, holott nem, csak egy rossz korszakban láttak hozzá a szakmának. Mintha pl én most felugranék a színpadra és ABBA-t dudorásznék a Rocktogonba. Hiába csinálnám jól, hát jóeséllyel basznának ki onnét is két lábbal.
Nem fogom elkussolni: Az én olvasottságom egyébként jelenleg megközelítendőleg 1000 fő.... (7-900 napi szint). Ennyire zuttyantam vissza az egykori napi 5 ezer olvasóból... Kommentelni is basznak, örülök ha egy poszthoz 5 db jön, míg a korábbiakban 40-50 átlagos komment volt (időnként több száz is egy érdekesebb témánál) Királyság, mi?
De juszt sem adom fel, leviszem a napi 2 ig. (egyik én, plusz még valaki) (mondjuk énmagam, álnéven plusszba)
:xD
Szóval a legutóbb hirdetett DisOrderLies party Riki betegsége miatt el lett halasztva, erre az időpontra, tehát jövőhét keddre. Minden változatlan: belépő: 1000 HUF, helyszív a Rocktogonban (V.Mozsár utca faszomtudjamennyi, nézzed mög, keress rá! :xD) Egyedül a flyer változott, az pediglen ez lett: 
Kissé orvosi témájú cikk következik, ilyen talán még nem is nagyon volt itt a H.B.-n. Próbálván sajnos érintettként sajátosan előadva mindezt: Hát elmesélem most nektek őszintén, milyen alkohol-érzékenynek lennem. És rohadtmód nem szégyenlem, mivel kezdetektől ilyen a szervezetem, örökletes, és nem tehetetek róla.
Szóval. Létezik egy igen kellemetlen, tulajdonképp nem is "betegség", inkább egy szervezeti sajátosság. Lényegében örökletes úton terjed általában. Nos, őszintén szólva, akik ismernek személyesen is engem, tudják, nekem is ilyesmifélém van.
A neve: alkohol-érzékenység. Szüleimtől örökölvén, akik viszont olyannyira alkohol-érzékenyek, hogy időtlen idők óta egy darab alkoholt nem tartanak otthon, és 2 pohár bortól már kvázi rosszúl lesznek. Se bort se whiskeyt se pálinkát, még csak sört sem látni nálunk sosem, még ünnepekkor sem, olyannyira érzékenyek rá. Nos szerencsére nekem ennek egy gyengébb formája öröklődött ám így is elég kellemetlen tud lenni, utóhatás révén.
Mert az egész alkohol-érzékenység lényege, hogy az ember 10-szeresen érzi kb az alkohol hatását. Ez mindannig poén és akár gazdaságos is, mikor fogyasztjuk - viszont az utóhatás érzet (másnaposság) is 10-szeres érzés mindemellé...! Egyébként az egész lényege NEM összekeverendő magával az alkoholIZMUSSAL, mert az egy betegség, főleg lelki okokhoz kötve - bár jó páran emellé társítják általában tudatlanságból. Mert csak azt látják hogy az illető irdatlan bebaszik, aztán már irdatlanúl szarul van másnap, amire MUSZÁLY innia, de csak hogy ez a rosszúllét elmúljon. Aztán ez megy-megy pár napig, de olyan ez mint a 22-es csapdája: Attól leszel szarúl amit azért iszol hogy ne legyél rosszúl... Mert ilyenkor csak EZ hoz ki belőle. Ördögi kör...
Ami engem illet, nem is lenne igazából szabad alkoholt fogyasztanom, több orvos is már figyelmeztetett erre, alkohol-érzékenyként. Soha!! Na persze egy ilyen világban, mint ahol én élek ez gyakorlatilag lehetetlen... Ahol minden hétvégén rock koncertek zöme, vagy házibulik apraja, netán kocsma, vagy pub légkör ural mindent, de még szabadtéri sétáknál is rendszeresen előhull egy-egy bor vagy likőr egy-egy táskából rendre... Na és majd pont a legjobb barátjaimnak mondjak nem-et ha vicces módon oda dugják a sört az orrom alá. Higyjétek el nekem, kurva szar alkohol-érzékenyként a rock and roll világában élni... Sokszor irígyeltem már azokat de mennyire, akik mondjuk irdatlanúl berúgnak - DE másnap mintha mi sem történt volna, reggel 8-kor ugyanúgy kelnek, autóba szállnak akár vezetni is, és flottúl elmókáznak. Na ez nálam nem így van: Ha partykon láttok részegen, másnap én (amit már persze nem lát senki) a kínok kínjába vergődöm az ágyamban... Szar ügy, de még mennyire.
Az ilyen kínálgatásoknál meg inkább el se kezdem magyarázni, mi ez a szervi tünet nálam, mert akkor kapásból jön hogy le-alkoholistáznak, ami rohadtmód más dolog de mindegy. Az alkoholista az szenvedélyből, meg ilyen depressziós faszként iszik (mint kb Albert Györgyi, aki szószerint halálra is itta magát depójába), hogy "jaj de szar minden, szar ember vagyok", és hogy erőt adjon magának. Engem meg ismertek ugye, márcsak innét a blogról is: mikor depresszióztam itt valaha akár EGY darab sort is? Soha nem sőt néha tán túlzott önbizalommal, és nagy pofával is állok a dolgokhoz - ezt mondják... Egyszóval NEM alkesz, se nem beteg, se nem nyomoronc szomorúságból ivó, se szenvedélyből ivó: mert mindig is a partyk és a bulik, és haverok mámorába piálgatok örömből! Igenám, de másnap.... Na azt aztán senkinek sem kívánom... És akkor muszály ráinni hogy elmúljon az eszméletlen rosszúllét, ami nem depresszió, meg lelki dolgok - hanem szervezeti rosszúllétek mindenféléje, de egyszerre ám: gyomorégés, fájdalmak, láz, akár hallucinációk is, tudati zavarodottság, álmatlanság, magas szívverés) és akkor tart ez másfél hétig a végén ez a 22-es csapda... Na hát ennyi a lényege az én úgynevezett Hoze-kúrámnak... Olvassatok kicsit utána az úgyevezett Delirium Tremens állapotnak. (Létezik egy ilyen nevű jópofa belga sör is egyébként, de sajnos rohadtúl nem erről van szó....) Orvosi cikk róla ITT, és ITT. Hát ezt érzem én másnap általában szinte mindig ha iszom... (Bizonyos szinten pedig ez egy ÉLETVESZÉLYES állapot, mindegyik orvosi oldalon hozzáteszik ezt...)
És ez mindig is így volt, és nem tudok ellene mit tenni. Még régen is, egész rég - köthetők némiképp groteszk módon 'vicces' történetek is ehez: Mert ugyanakkor mikor 10 éve drog-fogyasztó voltam, NA AZ BEZZEG attól semmi rosszúllétem nem volt. Olyannira még szinte immunis is voltam rá, a drogokra: néztek is nagyokat az ismerőseim annó 1999 felé, mikor akadt alkalom, hogy 10 db metanfentamin tablettát dobtam be (!!!), aztán meg csak vigyorogtam egy sort - néztek is, hogy ez mi az isten, meg hogy csinálja ez a Hoze ezt... Aztán pár évre rá ismét néztek egyet, mikor akadt alkalom, hogy már 3 üveg sörtől összeestem ugyanakkor...
Szar ez, mert nem sokat lehet ellene tenni. Röhöghetnék, hogy "de így legalább gazdaságosabb, mert 1 üveg bortól úgy kikészülök, mint más 8-tól" - de mégsem tudok röhögni, mert a másnap nálam nem másnaposság, hanem gyakorlatilag akkudt mérgezés!!!...
Na hát ilyen príma érzet ez. Én nem véletlen mondom igen határozottan jó-pár ereszd el a hajam bulin, hogy "kösz, de NEM kérek piát!". Ilyenkor aztán lehet röhögni rajtam, hogy "biztos buzi vagy, vagy hithű zsidó, azért nem iszol". Meg be lehet nyögni a szintén szokásos "ne legyél már ilyen gyerekes, buli van"-t is, - legyen buli bazd meg, de ne az én életem árán, csak hogy te megnyugodjál, hogy én piálok veled. Mert Én nem olyan vagyok mint Te...
Persze megy a tukmálás mindig a végletekig...
Jó szar ez, és semmi ellenszer nincs rá.
Ez van.
Sprite.
Update: Aki meg bárminemű szomorúságot, vagy depressziós nyúlfaszságot vélt felfedezni e cikkben, az meg kapja be! Én csak gondoltam ezt nyíltan kiírom ide, ha már egyesek rendszeresen képtelenek felfogni, és megérteni, miért nem iddogálok én sok sok bulin. Vagy ha mégis iddogálok épp, akkor miért vagyok olyan rosszúl tőle... Egyébként nem kell sajnálni meg semmi, hisz nem betegség ez, nem is várok ilyen kommenteket hogy "szegénykém", stb. Máskor meg hónapokon át nem iddogálok, mitöbb nemhogy nem kívánom, egyenesen undorodom még a szagától is. Például mostantól majd.
Bérért sem, pénzért sem, szép szóért sem. Történt ugyanis, a hetekben itt is nyilvánosságot látott, egy bizonyos személy elleni teljes hacker támadásomon, oldalsemmisítéseimen felbuzdulva egy rakásan írtatok nekem privátban levelet, hogy majd nektek is segítsek ebben, jött vagy jó 60 db ilyen kérelmező levélke, emailtől facebook címen át blogoldalakon keresztűl stbket megadva, hogy mit törjek fel... (Volt aki még pénzt is ajánlott ezért)
Nos kérem, nem genyóságból nem "segítek", egyszerűen egyrészt nem szeretném ha ebből rendszer lenne, hogy mindenki hozzám jár kuncsorogni, hogy az adott exének, ellenségének, riválisának, stbjének én törögessem fel az oldalát. Nincs erre se időm, se kedvem, se energiám, továbbá: Másrészről állást sem tudok foglalni ilyen ügyben, főként ha nem is ismerem az illetőt. Nem akarok belefolyni a szituációban, se felelős lenni olyanért amihez semmi közöm. Harmadrészt pedig - akármennyire is hihetetlen, az internetes hackerek, vírusfejlesztők közt is van egy hallgatólagos etikett, amolyan elv. Mi magányos farkasok vagyunk, a saját céljainkért, saját magunk által elért önfejlesztéssel, HTML kód tanulmányozásokkal, és önálló hacking softwarekkel, amiket csak is saját célokra használunk, és nem segítünk senkinek sem. Ez nem genyóság, olyan ez mint mondjuk egy üzleti titok, amit az ember nem ad ki. Kezdő hackingelni vágyók olvasgassák ezeket az oldalakat, illetve innét vásárolhatnak 120 - 580 USD-ért kezdőtől profibb programokat, oktató cdket:
http://www.rayahari.info/ ,
http://www.gohacking.net/ ,
http://www.hacking-software.com/ ,
http://www.catb.org/~esr/faqs/hacker-howto.html
Nem egy ördöngősség egyébként beletanulni! Jól lehet, sokan azthiszitek, ilyen mágikus, misztikus Mátrix szerű Neo féle lények a netes hackerek, akik egésznap egy lesötétített pincében ülnek, ahol 40 db monitor veszi őket körbe és minden spéci kütyü - egyáltalán nem így van ez pedig: Jó, annyi, egy kicsit nem árt otthon lenni számtech és matek, legfőként logaritmusok világába, illetőleg átlátni az egész kódrendszerek logikamenetét, sebezhető pontjait. Ennyi az egész lényege. Nekem is ment, de többnyire csak unalom/szorgalomból tanultam bele, mindenféle illegális pénzszerzési módvágy mentesen.
Jó magam csak alaposan kiérdemelt személyek ellen használom, illetve infó és adathalászási célból. Ha nem így lenne, jogosan lennék netcigány, és mégjogosabb lenne ha mondjuk ezért perelnének is egyesek. Az én etikettemben ott van az hogy nem szemétkedésre használom, az pedig, amit a bizonyos illető kapott legutóbb, az meg alaposan megérdemelte mindezt.
Tehát ezügyben kérem több ilyen levélkék mellőzését, még ismerősöknek SE. És nyugalom, nem turkászom senki fiókjában naphosszakat - bár megtehetném, de nem. Ennyit szerettem volna.
Utolsó kommentek