Na ilyen az alkohol-érzékenység:
Kissé orvosi témájú cikk következik, ilyen talán még nem is nagyon volt itt a H.B.-n. Próbálván sajnos érintettként sajátosan előadva mindezt: Hát elmesélem most nektek őszintén, milyen alkohol-érzékenynek lennem. És rohadtmód nem szégyenlem, mivel kezdetektől ilyen a szervezetem, örökletes, és nem tehetetek róla.
Szóval. Létezik egy igen kellemetlen, tulajdonképp nem is "betegség", inkább egy szervezeti sajátosság. Lényegében örökletes úton terjed általában. Nos, őszintén szólva, akik ismernek személyesen is engem, tudják, nekem is ilyesmifélém van.
A neve: alkohol-érzékenység. Szüleimtől örökölvén, akik viszont olyannyira alkohol-érzékenyek, hogy időtlen idők óta egy darab alkoholt nem tartanak otthon, és 2 pohár bortól már kvázi rosszúl lesznek. Se bort se whiskeyt se pálinkát, még csak sört sem látni nálunk sosem, még ünnepekkor sem, olyannyira érzékenyek rá. Nos szerencsére nekem ennek egy gyengébb formája öröklődött ám így is elég kellemetlen tud lenni, utóhatás révén.
Mert az egész alkohol-érzékenység lényege, hogy az ember 10-szeresen érzi kb az alkohol hatását. Ez mindannig poén és akár gazdaságos is, mikor fogyasztjuk - viszont az utóhatás érzet (másnaposság) is 10-szeres érzés mindemellé...! Egyébként az egész lényege NEM összekeverendő magával az alkoholIZMUSSAL, mert az egy betegség, főleg lelki okokhoz kötve - bár jó páran emellé társítják általában tudatlanságból. Mert csak azt látják hogy az illető irdatlan bebaszik, aztán már irdatlanúl szarul van másnap, amire MUSZÁLY innia, de csak hogy ez a rosszúllét elmúljon. Aztán ez megy-megy pár napig, de olyan ez mint a 22-es csapdája: Attól leszel szarúl amit azért iszol hogy ne legyél rosszúl... Mert ilyenkor csak EZ hoz ki belőle. Ördögi kör...
Ami engem illet, nem is lenne igazából szabad alkoholt fogyasztanom, több orvos is már figyelmeztetett erre, alkohol-érzékenyként. Soha!! Na persze egy ilyen világban, mint ahol én élek ez gyakorlatilag lehetetlen... Ahol minden hétvégén rock koncertek zöme, vagy házibulik apraja, netán kocsma, vagy pub légkör ural mindent, de még szabadtéri sétáknál is rendszeresen előhull egy-egy bor vagy likőr egy-egy táskából rendre... Na és majd pont a legjobb barátjaimnak mondjak nem-et ha vicces módon oda dugják a sört az orrom alá. Higyjétek el nekem, kurva szar alkohol-érzékenyként a rock and roll világában élni... Sokszor irígyeltem már azokat de mennyire, akik mondjuk irdatlanúl berúgnak - DE másnap mintha mi sem történt volna, reggel 8-kor ugyanúgy kelnek, autóba szállnak akár vezetni is, és flottúl elmókáznak. Na ez nálam nem így van: Ha partykon láttok részegen, másnap én (amit már persze nem lát senki) a kínok kínjába vergődöm az ágyamban... Szar ügy, de még mennyire.
Az ilyen kínálgatásoknál meg inkább el se kezdem magyarázni, mi ez a szervi tünet nálam, mert akkor kapásból jön hogy le-alkoholistáznak, ami rohadtmód más dolog de mindegy. Az alkoholista az szenvedélyből, meg ilyen depressziós faszként iszik (mint kb Albert Györgyi, aki szószerint halálra is itta magát depójába), hogy "jaj de szar minden, szar ember vagyok", és hogy erőt adjon magának. Engem meg ismertek ugye, márcsak innét a blogról is: mikor depresszióztam itt valaha akár EGY darab sort is? Soha nem sőt néha tán túlzott önbizalommal, és nagy pofával is állok a dolgokhoz - ezt mondják... Egyszóval NEM alkesz, se nem beteg, se nem nyomoronc szomorúságból ivó, se szenvedélyből ivó: mert mindig is a partyk és a bulik, és haverok mámorába piálgatok örömből! Igenám, de másnap.... Na azt aztán senkinek sem kívánom... És akkor muszály ráinni hogy elmúljon az eszméletlen rosszúllét, ami nem depresszió, meg lelki dolgok - hanem szervezeti rosszúllétek mindenféléje, de egyszerre ám: gyomorégés, fájdalmak, láz, akár hallucinációk is, tudati zavarodottság, álmatlanság, magas szívverés) és akkor tart ez másfél hétig a végén ez a 22-es csapda... Na hát ennyi a lényege az én úgynevezett Hoze-kúrámnak... Olvassatok kicsit utána az úgyevezett Delirium Tremens állapotnak. (Létezik egy ilyen nevű jópofa belga sör is egyébként, de sajnos rohadtúl nem erről van szó....) Orvosi cikk róla ITT, és ITT. Hát ezt érzem én másnap általában szinte mindig ha iszom... (Bizonyos szinten pedig ez egy ÉLETVESZÉLYES állapot, mindegyik orvosi oldalon hozzáteszik ezt...)
És ez mindig is így volt, és nem tudok ellene mit tenni. Még régen is, egész rég - köthetők némiképp groteszk módon 'vicces' történetek is ehez: Mert ugyanakkor mikor 10 éve drog-fogyasztó voltam, NA AZ BEZZEG attól semmi rosszúllétem nem volt. Olyannira még szinte immunis is voltam rá, a drogokra: néztek is nagyokat az ismerőseim annó 1999 felé, mikor akadt alkalom, hogy 10 db metanfentamin tablettát dobtam be (!!!), aztán meg csak vigyorogtam egy sort - néztek is, hogy ez mi az isten, meg hogy csinálja ez a Hoze ezt... Aztán pár évre rá ismét néztek egyet, mikor akadt alkalom, hogy már 3 üveg sörtől összeestem ugyanakkor...
Szar ez, mert nem sokat lehet ellene tenni. Röhöghetnék, hogy "de így legalább gazdaságosabb, mert 1 üveg bortól úgy kikészülök, mint más 8-tól" - de mégsem tudok röhögni, mert a másnap nálam nem másnaposság, hanem gyakorlatilag akkudt mérgezés!!!...
Na hát ilyen príma érzet ez. Én nem véletlen mondom igen határozottan jó-pár ereszd el a hajam bulin, hogy "kösz, de NEM kérek piát!". Ilyenkor aztán lehet röhögni rajtam, hogy "biztos buzi vagy, vagy hithű zsidó, azért nem iszol". Meg be lehet nyögni a szintén szokásos "ne legyél már ilyen gyerekes, buli van"-t is, - legyen buli bazd meg, de ne az én életem árán, csak hogy te megnyugodjál, hogy én piálok veled. Mert Én nem olyan vagyok mint Te...
Persze megy a tukmálás mindig a végletekig...
Jó szar ez, és semmi ellenszer nincs rá.
Ez van.
Sprite.
Update: Aki meg bárminemű szomorúságot, vagy depressziós nyúlfaszságot vélt felfedezni e cikkben, az meg kapja be! Én csak gondoltam ezt nyíltan kiírom ide, ha már egyesek rendszeresen képtelenek felfogni, és megérteni, miért nem iddogálok én sok sok bulin. Vagy ha mégis iddogálok épp, akkor miért vagyok olyan rosszúl tőle... Egyébként nem kell sajnálni meg semmi, hisz nem betegség ez, nem is várok ilyen kommenteket hogy "szegénykém", stb. Máskor meg hónapokon át nem iddogálok, mitöbb nemhogy nem kívánom, egyenesen undorodom még a szagától is. Például mostantól majd.
Utolsó kommentek