Az alvás művészete

Ez se sűrűn ment mostanában. Történetesen átálltam éjszakai optikára. Nem kell rosszra gondolni, nem crackes herointól, vagy egyébb mókás gonosz dolgoktól, egyszerűen szép lassan hajnali bagoly lett belőlem. Van az éjszakáknak valami meghitt romantikus nyugalma. Csend honol mindenütt, a város zaja is csak morajlik, üresek az utcák. Hetek óta így telnek az éjjelek. Múlt héten Vivennél jó tahó módon minden egyes éjjel hajnalig néztem a Discovery-National Geographic-Spectrum ismeretterjesztő triumvirátust, szóval most olyan művelt vagyok a gonosz habzószájú náczik terén, valamint Miami Ink ismétlésekből, hogy penge. Na.
 Lássuk az ehetet eddig:
-Vasárnap (hétfőn) hajnalban mentem át Dannel a Gyár csapos Mortikához. (De szeretem a Blahát hajnal 2-kor, mmm) Fekvés: 7:30. Ébredés: 14:00.
-Hétfőn hajnalban egy deka órát nem aludtam az RTL Reggeli felvétel miatt. Fekvés: 13:00. Ébredés: 19:30.
-Kedden utána át 22:30-kor Dannel Békásmegyerre Mariannhoz. Fekvés: 9:00.
-Szerda: Délután átmegyek Gegéhez, ott alszom szó szerint 2 órát délután. Zzzz. Ye. Kiváltom az RTL Klubtól utalt pénzt.   
-Ma megjön Vivi. Várható fekvés: Hmm, lássuk csak, talán 11:00. Ő már kidőlt. De lehet nem kéne, tetováltatni megyünk 3-ra, ajhjaj. (csak átüttetem a "Vivi"-t a lábujjon. Naná kikopott. A geci. Neki bezzeg nem a "Hoze".)

Az az igazság, aludni tudni kell, de hogy? Érdekes elmélkedni azon, az ember egyáltalán mitől alszik el, vagy az utolsó percekre elalvás előtt miért nem emlékszik senki. Mire kell ilyenkor gondolni, hogy aludjunk. Létezik e a "számolom a bárányokat" elmélet. Vagy mit kell csinálni konkrétan?
Nekem a bárány számolás sosem jött be, ellenben megvoltak egykor a kattant kis módszereim. Volt olyan, hogy egy fiktív filmet forgattam az agyamba le, ilyen baromságot. Vagy épp hülye szavakat raktam össze: herepöcök, zsírvirág, kókuszfaszú tarantulla, vénbagoly, zsömlegyilok, stb. Aztán befáradva alvás.

Ki mire szokott gondolni elalvás előtt?

Remélem rám.