Nyakunkon a választások

Bár megfogadtam, hogy nem politizálok itt többé, (pláne nem turbó-turul-tibor módra) most mégis szót ejtek a témában, bár inkább a közhangulatról, ami a közelgő 2010-es választásokat jellemzi.

Nehéz neki kezdeni, révén szinte ilyen már nincs is. Pedig pár hónap a megváltás, de szinte mindannyian átsiklunk a kérdés fontossága felett, hogy ki lesz a következő miniszterelnök. Nemhiában van ez így: az elmúlt években, de főként az utóbbi párban bizony jócskán kiábrándult mindenki a politikából.
Ördögi 3-as kört kapunk a hitetlenségünkben:

1. Elvesztettük a pártokba vetett bizalmunk, nem merünk bízni senkiben. Sőt már a hétköznapokban se bízunk meg egymásban.
2. A média információk nyilvánvalóan manipulálnak, tehát így arra a jogos következtetésre jutottunk: pártoknak érdekeik vannak a médiában, és így a médiákat irányíthatnak -> Így pedig az objektív látásmód elveszti az érvényét, így marad a szubjektív vélemény, és saját rációra (logikára) és tapasztalatokra, érzésekre való támaszkodás. Ezekben sekélyesek vagyunk mi kis emberek.
3. Viszont mindemellé félünk a változástól, nem értünk a gazdasághoz, politikához, nincs széles látókörünk, így bármit mondhatnak nekünk, érvénybe lép a 2.pont vége - és ezzel együtt a demagógia... (lásd: Jobbik fanatikusok pl)

Ez az ördögi kör, minek után az ember inkább a homokba dugja a fejét, és inkább hagyja is az egészet másra. Sorozatos igérgetések utáni sorozatos csalódásunkban leszarjuk már, ki is irányítja igazából ezt az országot. Azért találgatások jószerével akadnak így is: 

"Úgyis Orbán a nyerő" - szajkózza a köznép magabiztosan. Igenám, de cseppet sem lennék annyira bizonyos ebben: ha ennek okán mondjuk senki nem megy el szavazni, mert "biztos ő lesz a befutó, minek menjen" nem fog kapni elég szavazatot. Van ilyen ember bőven pedig, aki jusztsemegyszavazni. Másodrészt hiába a közvéleménykutatások is: az elmúlt 2 ciklusban is Viktort hozták ki nyerőnek, mégsem ő lett. Sokkolva is lettek a vad-fideszesek mindig. Én nem tartom elképzelhetetlennek, most is valami malőr csúszik ebbe a számításba: Például az MSZP előássa a panel-bunkó nyuggereit, vagy olyan népeket akik nem vettek részt a tavaszi EU választáson, és akik hiányában lett az akkori eredmény. Vagy mondjuk valami nemzetközi csalás lesz megint, mint 2002-ben. De kevésbé pesszimistán látva sem kéne így elbíznia magát a Fidesznek: lassan kész tényként kezelik győzelmük, a tv-ben is egyszerű kijelentő módban beszélnek már a pártprogramjukról, hogy "ez így megy így LESZ", ésatöbbi. Ez egyszerűen visszásan hat: ha másért nem azoknak a szavazóknak, akik még nem döntötték el, hogy kire szavaznak - ha én döntő félben lennék, biztos unszimpatikus lenne ez a rám-erőltetés, hogy márpedigezígylesz. Az ilyen és ehez hasonló dolgok apró dolgok sokaságáért van ki a tököm a Fideszből. A kisparaszt kutykurutty fing-segéd pártjukról a KDNP-ről már ne is szólván. 

Az MSZP-t nem sok racionális gondolkodású ember tartja befutónak. Tény, hogy az mindenkit meglepne, ha harmadszorra is ezek után sikerülne felkűzdeniük maguk, ráadásul ütőképes ember híján. Mert a semmitmondó szoláriumkirály Mesterházy is láthatóan azért lett minszterelnök-jelölt, hogy "ő vigye el a balhét". Vele kívánnak bukni a szocik. A SZDSZ-ről nem is beszélve...

A Jobbik jövőjét már korántsem olyan bonyolultan látom, mint féléve egy cikkemben. Akkoriban még vízionáltam egy lehetséges változást a párt körűl, és benne - de bebizonyosodott, hogy ezek semmi újat nem tudnak, csak ugyanazokat a dogmáikat:  szűk kis szubkultúrává nevezzék ki a magyarságot, és hogy szerintük ki a magyar ("aki nincs velünk az ellenünk" elv alappal). Ütőkártyájuk a cigánybűnözés - szinte pezsgőt nyitnak a Jobbik székházban, ha történik egy egy cigánytámadás, mivel ilyenkor lehet menni látványosan felvonulni, és az egész esetet ingyen a saját érdekükre fordítani, hogy "látod mi van itt, na de majd mi megmutatjuk!". Érdekes viszont, hogy a zsidózós dumáikkal (szerintem átmenetileg) de felhagytak. Leesett tán a tantusz, hogy kérem ezt nem illik itt Európa méltán elfeledett bugyrában sem.
Persze bejutnak a parlamentbe ez fix. 10 %. És csókolom. Élmény lesz majd a hátsó sorokból egy-egy felröfögő "HádddeaTriaanonipaktumot,azapátokúristenit,a zsidómindenségit neki" fröcskörészés - mialatt első sorba Navratsics rázkolódva röhög majd közbe unott fejjel, miközben pár sorral odébb a szocik a kezüket a fejükbe temetik, mások meg felteszik az Ipodot a fülükre. Hadd mondják csak. 4 év múlva már a béka segge alatt sem lesznek, ill átszivárognak egyébb pártokba majd.
Ezt jóslom.

Már kezdenek gyűlni a plakátok úton, útfélen. Ezt még úgymondd nem is lenne szabad - ám ez is egy kiskapu: a most feltett választási plakátok februárig még csak sima "hirdetésnek" minősülnek, a kampánykorszak kezdetéig. Ezzel is lehet spórolni ugye. Végülis ezzel semmi hiba, hisz költsenek minél kevesebbet (a mi pénzünkből) a választásokra - és különösen az egyértelműen bukta pártok a nyilvánvaló vereség ellenére.

Szóval idén halkabban zajlik majd ez a választási mizéria. 4 éve ilyenkor már mindenki tülkön ült, rázta a kerítést, giga gyűléseket tartott, ahol alaposan szájába rágták mindenkinek de milyen kurva jó lesz, ha rájuk szavaznak, vagy épp találgatott is, sőt nem kevés pénzekért fogadni is lehetett egyes oldalakon. Most olyan "kiafasztérdekel" közhangulat van. Várjuk, sósmogyoróval a kezünkbe, gyorsan túlléve majd rajta. Ha nem jön be, azt is leszarjuk majd pedig. Behúzzuk a függönyt, bekapcsoljuk a tévét, és szídjuk azt aki nem úgy gondolta mint mi. Persze csak csendben, más meg ne hallja.
 

Éljen a magyar mentál.