Lebukott a Napiszar

Update: 'BozóLaci' fedőnevű szerkesztő képe alúl!
(Most terjednek a képek a szerkesztők kilétéről)

Mindannyiunk kedvenc / utált oldala, a Napiszar.com a mai nappal beadta a kulcsot. Elkerülhetetlen volt lebukásuk. Plusszba emellé belviszályoskodás volt a fő oka, olyan hülyék voltak, hogy magukat buktatták le - az oldalukon olvasható is, nagyjából mi történt, sűrű elnézések közepett. Lényegében nem lennék most a helyükben. Az most egy dolog, hogy perek tucatjai várnak rájuk (már amennyiben vannak annyire tökösek az egykori 'perelők', hogy tudják is hogyan is kell ilyenkor pert kezdeményezni), ám az inkább amiket a fenyegetések jeletenek számukra.

Én eddig soha egyetlen cikket nem pazaroltam itt Hoze.Blogon erre a szánalmas kis erőltetett gyalázóoldalkára, annyit nem ért meg az egész. Tessék most egy rövid cikk jár nekik. Összefoglalva: A jelenséget rohadt egyszerű. Pár IT-körben járatos kis hülye összeült, bérelt egy külföldi szervert, ahová névtelenül álnéven mások képeit tette közzé a netről, lejárató trágár szövegkörnyezetben. A személyiségi jogsértés egy dolog, erről is lesz egy blog majd. Kész kis szubkultúrája lett az oldalnak, a primitívség mindig is terjed akár a pestis. Így tettek szert napi 20-30 ezer látogatóra, akik zöme (szintén álnéven) mocskolódott továbbra is. Igazi pöcegödör volt ez minden tekintetben az interneten.

Legnagyobb "eredményük" az volt, hogy egy temetőben pózoló goth párocskára ráhúzták a vizeslepedőt, akit a Blikk újság mutogatott aztán jó 2 napig. Brávó érte... Egyébként az oldal olvasóinak és szerkesztőinek szinvonalát egyaránt jól jelzi, hogy a végefelé saját nemiszervükről beküldött képeket tettek fel az oldal nevével összefirkálva, vagy háttérben. Vagy épp egy nagy darab ürüléket a wcben... Tehát minden tekintetben egy ostoba tróger hányadék oldal volt. Egyfajta idegfeszültségi levezető pszichopata netfelhasználóknak. Itt megtehette az ember, hogy névtelenül kiröhögjön kommentben mondjuk egy 120 kilós késes cigányt fotóról - nem úgy mint az életben, ahol ugyanezek a  "hősök" valószínű az utca másik felére mentek volna át nyüszítve. Ez volt a "mindent álnéven" oldalak királya, internetcigányok gyülekezőhelye. Most meg vége. Lehet örülni.
 

Mi valahányszor felkerültünk erre a 'szégyenfalra', csak röhögtünk rajta. A mi értelmi szintünk továbbhaladta az ilyenkor szokásos buzgómócsing feljelentős fenyegetőzésdit, vagy épp az idegeskedést hogy "úristen, feltettek minket". Leszartuk mi magasról, sőt még rá is játszottunk. Én direkt azért csináltam pénz pózeres képet, hogy fent legyek pl (Hoze.blog vízjelzésű reklámfeliratot elhelyezve a kép alján), a Napiszar szerkesztők pedig rendre olyan hülyék voltak hogy ezeket be is kajálták, kitettek minket. Ugyanez volt a Linda Daemonos "Napidark" képpel is. Vagy épp a Dr.Melancholia 'népszerűsítéssel'. Az orruknál fogva vezettük a szerkesztőket, és az ott lebzselő kistrógereket.  Mindemellé profitáltunk is, egy egy ilyen gerilla-reklám akciónkkal mindig akadtak olyanok, akik szépen "átáramlottak" hozzánk. A Hoze.Blog is részben vagy 1000 fix napi olvasóval gyarapodott összességében - sokan eszméltek, hogy "jé, ez egész olvasható", vagy "jé, ez tök jó". Sokan a Dr.Melancholiát is ezért szerették meg onnét. Ilyenkor jön a képbe ugye a passzus: A negatív reklám is reklám. Hát nekünk ez IS az volt, mint minden egyes szereplési lehetőség.

Végezetül: Nem is tudom most sajnáljuk e, vagy örüljünk e az oldal megszűnésének. Dilemma érzet.  

BozóLaci, alias Garas Dávid: