Káros e az Msn / Skype?
Úgy 6-7 éve már, hogy megjelentek a neten ezek a bizonyos privát chat programok, mint MSN, és Skype, ahol az ember pár perc regisztrálás után ingyen chatelhet az általa felvett partnerével (barátaival). Jó megoldás, ingyen kommunikálni, tény. Az "én időmben" fiatalságomban több tízezernyi telefonszámla jelentette ugyanezt. Egyrészt kevesebbet beszélt az ember a 'külvilággal' éppenezért, ám éppen ezért az élőben találkozás jobban becsültendő dolog volt, hisz telefonon többnyire csak időpontot egyeztetett az ember találkozást illetően.
Manapság ezeknek a chat programoknak megjelenésével és elterjedésével viszont furcsa fordulatot vett a világ egyeseknél. Már inkább azoknál, akik nem tudták a mértékét kezelni és egész egyszerűen MSN, vagy egyébb chat program függői lettek. Jelenséggé váltak az olyan emberek akik "Messengeren jófejek csak", élőben pedig visszahúzódó kusstündérek - ha éppen egyáltalán el jönnek a találkozóra. Az interneten való csevegés szerintem mindig is torz képet mutat ugyanis: kezdve onnét hogy a hangsúly mint olyan sosem jön át írott formában. - ezzel sokszor félreértést okozva. De a másik fontos szempont, hogy billentyűzet mögött az embernek sokszor megszalad a keze, akár nagyzolás, hazudozás, nagyobbnak látszás tüneteit produkálva. Erről a net-cigány jelenségről már feszegettem okokat, okozatokat nem is egyszer, ám az MSN világa merőben más azért egy szokványos internetes portál fórumáétólm vagy párkeresőéktől mégis.
Arról van szó, a fiatalság amúgy is minimális egymás közti kommunikációja is kezd a cybertérbe csappanni. Elég csak szétnéznem a fiatal generációban: Mára már nem az megy, mint a 90-es évek végén 10 éve, hogy iskola után a barátok közösen beültek valahová beszélgetni egy tea, egyébb mellett, vagy parkba mentek közösségileg - nem. Mindenki megy haza, mert "dolga van", de "majd MSN-en beszélünk este". Átment ez a párkapcsolatok világába is már szinte. "Majd MSN-en legyél, drága." Online barátságokká verbuválódnak emberi kapcsolatok nagyon sok rétegben. És mivel ingyen van e szolgáltatás, így senkinek eszébe sem jut, vajon mennyire helyes is ez a dolog... Jó példa én, és MasoChrist viszonya, ami már hetekben mérve is szinte csak a net körül tartódik, annak ellenére, hogy legjobb barátomnak nevezném. És még csak nem is lakik messze.
Részint előnyösek ugyan ezek a chat programok, ha az ember mértékkel és ésszel használja őket. Tény és való, sok tekintetben könnyít, például az elmúlt években az összes körém köthető dolgot itt intéztem, buliszervezéstől, a tv szereplések egyeztetéséig (bár azt inkább e-mailben), és tény, hogy ha az ember ügyesen használja, jókora nyilvánosságra tehet szert az internet segédletével. Azonban a netfüggés egy klasszikus esete az MSN függés. Főként ha az ember hatalmas partner listával rendelkezik, és mondjuk hajlamos arra, hogy ne tudjon megálljt parancsolni, azon kapja magát, hogy 8-10 órákat (!) képes gép előtt ülve elfecsérelni - mert mikor épp már lépne ki, épp ráír XY, és okvetlen vissza ír neki, és belefolyik újabb és újabb semmitmondó csevelyekbe... Az MSN-nél nagyobb időgyorsítót ugyanis még nem hordott a hátán a föld. Itt gyakorta észrevétlenül telik az idő. A billentyűzet kopik, az idő pedig száguld. Az ember ilyenkor hajlamos "átaludni" heteket, hónapokat is akár.
Én amúgy azt nem értem épp ésszel, itt ülve a gép előtt, hogyan is élnek ezek a mai 14-18 évesek: Rengeteg ilyen partner van fent az én MSN-emen ugyanis, olyannyira sok, hogy már nem lehet azt mondani, hogy "na biztos csak én ismerek ilyen hülyéket". Mert nem. 1566 parner az kérem ennyi, ebből már van egy körkép.
Mert jöjjön akkor egy nap MSNen, demográfiailag:
Ezt látom minden egyes nap:
- Délelőtt 10-ig csend van, csak az "ős arcok" vannak fent, idősebbek, vagy akik állandóan online vannak (bár nem a gépnél). Kb 100-200 partner.
- Eztán délig bezárólag megugrik 800-ra, feljön számos épp iskolában lévő, és épp onnét titokban msnező egyed. (Az egy dolog hogy ilyenkor nem figyelnek az órákon, ó ugyan minek is azt ugye...)
- Délután 1-2 felé jön a nagy ugrás 1000-ig, szemmel is láthatólag így: mikor vége van az iskolának. Azonnal ZUTTY, le a gép elé és MSN. És ezek folyamatosan ott is vannak egész estig, ráadásul aktívan (közben képeket váltogatnak, meg személyes üzeneteket, tehát lehet látni hogy kb onnantól fogva, hogy hazajöttek az iskolából NEM CSINÁLNAK SEMMIT, csak a gép előtt hemperegnek 6-8-10 órákat).
- Délután 5-6 felé jön mégegy hullám, ekkor már szinte maxon van a lista 1500 emberrel - ők azok akik gondolom némileg még program dúsabbak: ekkor értek haza a tanfolyamról, vagy egyébb elfoglaltságról. Azonban ők is ekkor HUPP le az Msn elé, és egész késő 11-ig ott kuksolnak, szintén aktívan.
- Este 11 felé lankadni kezd az élet rohamosan. Bár sok tini akad, aki egész hajnal 2-3-ig van fent.
Ezek hogy tanulnak másnapra?? Egyáltalán mit csinálnak?? Ezek egész biztosan nem a Reuters / Index / MTI, egyébb hírportálokat, vagy online könyveket olvassák gép előtt ülve, mint pl én, valami hasznosat is okozva ezzel, csak non stop napokat, heteket msneznek el a semmiről. Néha egy "Pill, eszem", "Pill, fürdök" kiirással megszakítva. Na hát igen, még jó hogy nem maguk alá szarnak közben. Bár a szemem előtt lebeg lassan egy Microsoft álltal kifejlesztett Wc-s fotel, amin egyszerre lehet ülni és közbe gépelni, majd midőn az emberre rájön a wc-zhetnék, felhajtható ülőke van, egybe Toi toi beépitett wcvel, hogy még azt a kis időt is megspórolhassa az ember, hogy wcre kelljen kimennie...
A szülők is közvetlen felelősek azért hogy ezt hagyják is ezeknek... Szégyen, nem szégyen, én szüleim velem szemben 14 évesen koromban azt alkalmazták, hogy csak miután megtanultam a napi tananyagot, este 7-kor írták be a jelszót a gépre, és akkor Doom-ozhattam este 9-ig csak. Akkor meg kikapcsolták. És nem volt vita. Belegondolva, ha olyasmi "nevelésben" részesültem volna, mint a mai fiatalok, akkor most minden bizonnyal nem lenne érettségim, se középfokú angol nyelvvizsgám, se egy számos képzésem, amit idő jussán volt módom elvégezni, és nem mondjuk napi 10 órákat trécseltem volna helyette XY-onnal, hogy "hol olcsóbb a sör, hová érdemes menni bulizni, és de milyen kurvajó ruhát láttam itt ott", egyébb felesleges idő elcsesző dolgok...
Az a baj, ez a non stop msn függő életmód arra nevel ugyanis, hogy a szabadidőt egybe olvassza a kötelező elvégzendő dolgokkal... Mitöbb a szabadság vegye át a meghatározó idők részét, ami nagyon is káros... A szabadság ugyanis bár a legszebb ajándék az életben, mégis relatív: Csak akkor érezheted, ha tudod, hogy vannak kötelező dolgaid. Ezeknek hiányában a szabadság érzése értékvesztett, nem felfogható.
Én pl sokkal jobban értékeltem anno a napi 2 órányi Doom-ozást, mintha mondjuk mindennap csak azt csinálhattam volna. Példának okáért egy hosszú évekig börtönben ülő ember hirtelen szabadulásakkor érezheti csak igazán a szabadság érzetét.
Az MSN hosszőtávú függőség szerű használata nagyon is káros. Társadalmi párbeszédet lehetetlenít el ugyanis. Ez a kommunikáció nem egyenértékű ugyanis egy személyes találkozáson történt kommunikációval: Az embereket teljesen rossz urányba viszi. Arra ösztökél többek közt, hogy nagyotmondóbb, hamisabbb képet állítsanak magukról örökösen. Az eredeti emberi komunikáció torz képe ez. Gép előtt ülve billentyűn koptatva párbeszédet folytatni a másikkal... Szinte magam előtt van Neo képe a Mátrixból, aki az ujjainál kikopott kesztűivel veri egésznap a billentyűzet gombajait.
Talán egyszer ilyen világot kapunk ezáltal. Sötét falak közé zárt égig érő házakban elbújdosott lakókét, sötét dohos szobákban. Az emberek közti egyetlen kapcsolat pedig maga a cyber tér lesz. Szép kis világ lesz az is...
És igen, mondja ezt egy blogger pont...
Utolsó kommentek