A világ legijesztőbb parkja

(Tudom, mára más témát ígértem, nevezetesen nőkről, illetve csalfa és hazudozós félékről, inkább ezt mellőzzük most. Ezernyi ilyen blog van már a neten, én sem tudnék különösebben újakat írni a száraz tényekről, csalfa és hazudózós "jajdeszeretlek a kurvaanyád" típusú le(h)ányzókról. Inkább jöjjön a napi bontás, magasztosan.)

Ma az új barátnőmmel voltam délután - a kilétét nem fedem fel egyenlőre, így is elég volt már a Barátok Közt típusú bloggá avandzsálódás itt az utóbbi időkben. Ide aztán nem fog betérni Magdi néni pletykázni Vili bácsi ráncos ánuszáról többé. Szóval új barátnőm van, a lényeg ennyi, igen, höh!

Ezt követően éles váltás: Elmentem a Pszichiátriára (nos nem mert gyogyós vagyok, annyira nem kell ettől fossantani kérem, csupán mert elfogyott a Xanaxom, és mivel a Magyar Közegészségügy olyan zseniális, hogy ezt is csak VÉNY-re adják ki, hát persze sorban kell érte állni. Ez a szutyadék Pszichiátria amúgy a Városmajori utcában van, tudni kell róla, hogy egy roppant undorító, és lehangoló hely - kezdve a TÉNYLEG komolyan idegbajos barmoktól (bejött egy faszi ma aki elkezdett bent ordibálni) stb mókákon át. Az ember ha a világ leggyengébb nyugtatóját akrja beszerezni, mégis kénytelen ide betérni eme kellemesen hangulatos húgyszagú helyre, hogy azt aztán laza 3 órás várás után felírják neki - Mert ezen helyen, olyan hogy "időpont" olyan naná nincs: Kérhetsz te időpontot, kapsz is, aztán odamész időre és PAFF egy rakás nyugger nyomorék félelmebajos rozzant agybeteg bunkó fasszal van tele a rendelő, az orvosi rendelő ajtaján pedig szép nagy betűkkel ott vírít, hogy "Kérjük NE kopogjon, érkezési sorrengben zajlik kedves betegeink fogadása" - Cool. Még jó hogy adnak időpontot mindezek ellenére. Szóval mivel megjártam már ezt párszor (mert inkább hivatalos forrásból szerzem a Xanaxot, mintsem kínai piacon és egyébb kétes helyeken, ahol a tökömtudja miféle szarokjkal felülve kapom ezt meg) már készültem: Újság, 2 doboz cigi, és egyébb kellemetességek amik 3 óra egyhelyben ücsörgés előtt várhatnak az emberre. Érkezés délután fél 5-ra, sorra kerülés este 7-kor. Igeen. Fasza. Mindezt, mert a legtöbb barom odabent általában sírógörcsöt kap a kicsinyes életük szánalmas problémái miatt - ezáltal órák hosszat bent seggelnek - ma volt egy nyanya aki 45 percen át odabent kuksolt pl... Nekem meg csak egy kibaszott VÉNY kell, de áááá neem, hát azt nem adják ám csak ki, várjak ám én majd 3 órát. Fő a hierarchia. Jólvan akkor. Végül megkaptam, és hurrá, el is mentem lenyugodni. (Furcsa paradoxon a világ legidegesítőbb helyén pont nyugtatóra várni - hát akkor tetézzük már- irány a: 

A világ legijesztőbb parkja: Elmentem a világ legijszetőbb parkjába, ami a XII kerületi Gesztenyés park. (Google Map ITT róla). Kéremalássan, ebbe a parkba beülni kész horror, itt aztán rémségek történnek sokat. Teljesen egyedül mentem amúgy oda, na nem mert hajléktalan vagyok vagy ilyesmik iránti vágy, egyszerűen csak leülni szerettem volna ott egy padra, és elszívni egykét szál cigarettát a nyugalom mezsgyéjén. Nos hát igen, de azt ott ugye nem lehet kb - pedig szép park tényleg, de állandóan a frászt hozzák ott az emberre:

- Leülvén első körben egy jó bűzös hajléktalan fószer jött arra "Leülhetek ide havvver? Hallodmá nincsegyszálcigid" - Anyádat. Tele van töküres paddal az egész park, faszért pont mellém kell leülni? Nincs. "Ülj máshová, szevassz" - oké, elment.

- A helybéli másik tréfa a lenti kutyasétáltatók. Én komolyan mondom, Budapest legparasztabb kutyatulajdonosai ide járják sétáltatni a neveletlen gusztustalan kutyáik. Vállogatott módon. Elsőre valami korcs vizsla vs törpe kutya (tipikus panel-parasztok kutyája) támadott be, odajött, oda akart SZARNI a cipőmre, hát mondom jólvanmár... A gazdája persze vigyorogva "Jáj hát elnézést, nagyon szeret ám barátkozni a Micike" - vagy mittomén hogy hívták már a korcs szarját. Hát ha én barátkozós kedvemben vagyok, biztos nem más cipőjére szarok, annál azért jobban is be lehet vágódni valakinél elvégre. Bár ki tudja.

- Következő flash, alig 5 percre rá: Szintén kutyás terror: Nem nagyon értek a kutyafajtákhoz, de valami jó kis darab fehér hosszúszőrű szar vicsorogva nekem rontott ok nélkül ott, én meg PAFF orrba rugtam a bakancsommal. Bírom ezeket a kis szar takonypóc görcs kutyákat, mindig ezek csinálják a balhét - ilyet egy német juhász pl biztosan nem csinálna. Nocsak nocsak, fojtatódik az ijesztegetés a parkba.

- Kutyások végre elvonulnak, ülök szépen a padon és szívom a cigimet, egyszercsak PAFFFF a nyakamba potyog egy rakás gesztenye (hogy ezt is hogy az istenbe, mikor tudtommal azok már ősszel leesnek, de nem - vagy 4 egyszerre fejbekólintott - hová máshová ugye, 2 telibe a fejem, a többi a nyakamba. Engem még a fák is utálnak arra, bizony.

- Sebaj, irány akkor másfelé, már így is fáztam - erre PLATTY, telibe lépek egy jóóó krémes kutyaszarba - nincs is jobb, mikor az ember bakancsának redőíbe jó mélyen ágyazódik bele a kutyaszar, bűzölögve. Kifelé menet a parkból próbáltam leszedni, erre meg egy földön lévő ágban taknyoltam el, az is élményteljes volt.

Hát szóval én nemtudom, de vannak ilyen terrorista parkok, ahová az ember már már félve megy le olykor. Ez a világ legijesztőbb parkja, bizony mondom: idióta hajléktalanok, arrogáns pöcs kutyák, záporozó gesztenyék, titkosan elrejtett krémes kutyaszar a falevelek alá amolyan taposóaknaként, valamint jólagy elhullajtott faágak. Hát. Remélem más nem jár így ott - mint én rendszeresen. Csak tudnám minek járok oda még.