"Nem lessz belőled semmi édesfiam / édeslányom, ha így folytatod az utcára fogsz majd kerülni meglátod, nyenyenye!"
(Bevett szülői duma)
Na, valahogy ez a mondat ihletett meg minket a szombat déli unalmunkba Kukorica barátommal. Sokakat basztatnak otthon ezzel sokszor, lehetőleg rikácsolós ágyból is kirobbantó hanghordozás kíséretében. Ő naponta hallgathatja ezt például - én már nem szerencsére - én már elkönyvelt vadbarom vagyok idehaza:) De azért akkor gondolkodjunk!
Mi lenne ha tényleg utcára kerülnénk? Mi lenne ha ez lenne a végzetünk? Lehetne e sikeresnek lenni az utcán is? Vagy mi lenne, ha Marilyn Manson is utcára kerülne? Mondjuk elbassza az új lemezét, a kiadója szerződést bont, jelzálogra teszik a luxus-villáit, és utcára kerül. Vajon megélne ezután is?
Valahogy ezeket a kérdéseket vegyítettük, és vágtunk bele a mai napba. Zenéljünk utcán hát, hátha! Közönség teszt, és pukkasztás is volt ez egyben, majdhogynem nyár eleje óta tervezgetjük ezt amúgy. Plussz ihlet volt még a már így is rengeteg és kurvára idegesítő tehetségtelen utcazenész - kezdve az indiánnak öltöztetett cigányoktól playback zenéről, a bizonyos vizes üvegeken kopácsoló fickóig, egészen a zsíros hosszúhajú Tankcsapdát játszó csöves rockereken át, a tangóharmonikás tatákig, spékelve egy kis fuvolás fasszal. Ha megfigyeltétek ezek váltják egymást Budapesten, amolyan vándorcirkusz jelleggel hol itt, hol ott bukkannak fel, de ezenkívül semmilyen másféle (netán) egyedivel előáló utcai zenészekről nem hallani. Najó a rasztahajú hippi dobosok a Margitszigeten, de legalább ők CSAK ott vannak mindig, és sosem máshol. A többi ágról szedett már felsorolt önjelölt utcai muzsikusok meg a közismert helyeiken "lépnek fel" felváltva össze vissza. Neadj isten hittérítők, de ők legalább non-profitban nyomják. Szóval felhozatal az sitt und seize.
Mi meg gondoltunk egyet, hogy ezt majd jól megbojgatjuk. Régóta terveztük ezt, csak lusták is voltunk meg egyebek. Vajon Marilyn Manson megélne e utcazenéből? És mi vajon? Vegyítsük a kettőt, maradjunk egy majdnem Manson féle cover-ben, aztán ha szerencsénk lessz... Jó teszt volt meg tanúlságos mindenesetre. Kiderült, hogy a leg-esélyesebbnek tünő Váci utcai luxus sétányon nem bőkezűek, annál inkább bő-szeműek az emberek. Bámulnak, vigyorognak / szörnyűlködnek, "Hey Manson, yeah!", stb. Persze mind kitömt zsebű túrista szinte, de pénzt, azt valamiért nem adtak. Ellenben ha 150 fotót nem csináltak rólam, rólunk, akkor egyet sem. Eredetileg a "Sörre gyűjtünk" táblát raktuk ki magunk mellé, viccből alá kínaiul is kiírva - mivel ez nem vált be, mert ugye csak fotózni voltak képesek meg kamerázni, a hátuljára írtunk inkább "Photo with Manson = 100 HUF or 1 Euro" szöveget. Hehe. Ez se vált be, pontosabban volt aki beszart tőle, lehet 100 Eurónak olvasta, vagy nemtudom. Volt egy krapek, az majdnem bedobott egy 200-ast, de meglátta a táblát, aztán eliszkolt. Hát ez meg mi, kérem? Cudar élet ez az utcazene.
Aztán inzultált minket egy susztervállú Change pénzváltós fasz, akinek a bódéja mellett zenéltünk, hogy az zavarja őt. Mivel viszont mi a mellette levő (és épp zárva lévő) öltönybolt padkáján zenélgettünk, elhajtottuk a faszba - majd ha hívja az öltönybolt vezetőjét akinek a padkáján ülünk akkor elmegyünk. Na erre meg elbiciklizett. Merthogy épp menni készült már amúgyis - akkor meg nem mindegy?
Ellenben beleütköztünk Bácsfi Dianába, akivel kihagyhatatlan volt egy közös kép is. Mint már kifejtettem, hogy hasonlítunk, visszavonom, mer sajnos már nem is. Legalább is élőben. De kár.
Délután öttől hétig nyomtuk, 2 óra meló után standoltunk: 1050 forinttal. Elosztva ez 525 forintos órabér, nagyjából valami posvány robot diákmunka bére. Persze ez szerencsejáték is egyben. Kitudja, lehet legközelebb meg valami egyiptomi olajvállalkozó jön arra majd bekokainozva, és odanyom nekünk 2000 Eurót. Na segáz. Azthiszem ezt folytatni fogjuk mert jó móka.
Leszámítva, hogy Kukorica, aki kellemeset ücsörgött mellettem végig, és semmit se csinált, levámolta szépen a keresetem :D Na mindegy, fő a munka megosztás, olyan magyarosan.
Hát ez volt:
Hoze művészúr készenlétben
Te vajon adnál neki? És ha igen, mennyit?
Marketing a lényeg
Bácsfi Dianával <3 luwcsi - (Eredeti mérethez: KATT)
"Help me, fucking tourists!" című rögtönzött számom közbe :D
Pár német rajongónk. Szerintem azthitték az igazi Mansont látják, mert vagy fél órán át bámultak bele a pofánkba. Végén már mi is visszafotóztunk a minket fotózóknak.
Megszenvedtünk érte, na.
Egy kisebb videó meg holnap jön erről. (Enyhén lassan tölti fel a szaros Youtube...)
*
Utolsó kommentek