Mint jeles és aktív képviselője Magyarországon, azthiszem itt az ideje egy beszámolónak, és helyzet elemzésnek erről a magasztos szubkultúráról. Már ahogy ezt idehaza képviselik egyesek. Vagy éppen csak úgy tesznek, mint aki, de aztán beintenek. Van ilyenis. De széles a paletta.
Kedves kis elcseszett országunkban már megszokhattuk, hogy absztrakt lét van, semmi sem úgy zajlik, mint bárhol más kultúrált országokban. Itt hazudozik a miniszterelnök, aki lebuktatása után még büszke is erre, és a CNN riportere előtt alázza magát szénné. Mégis tűrünk, és váll lógatva leszarjuk ezt. Ez a fajta mentalitás azonban mindenre kiterjed. Kezdve zenei kultúránkra, és azon stílus képviselőire. Egy meghasonlott világ ez, bár amit én képviselek, az messze ennek a 'radikális dark' megfolmazása.
De kezdjük az elejétől, óvodás szintről. Mi az a dark? A dark a 80-as évek végén alakult kultúra irányzat. A punkból fejlődött ki, ergó töbeg pukkasztó jellege máig is megvan. Az akkoriban létező punkok egy részének elege lett a punk mozgatom igénytelenségéből, és abból, hogy a punk haldoklik. Mert haldoklott már akkor is, akkori jeles képviselője, Sid Vicius (Sex Pistols) is a napokban lőtte magát túl heroinnal. A "dark" pedig feléledni látszott, és ellentétes vonulatot kezdett képviselni a punktól. Az emberek feketében kezdtek járni (mellesleg - ez csak az én véleményem, de pont azért, hogy jelezzék azt, hogy a punk halott) Ezek után persze ez ötvözve lett egy fiktív vámpír mítosszal, és egy úgy nevezett érzelmesebb vonulatú 'goth' kultúrális jelleggel, ami lényegében extra vagáns öltözék elemeket tartalmaz. Egy igazi darker például nem átallik az utcára kimenni 30 soros fekete katonai bakancsba, akkora mennyiségű sminkkel magán, mint a teljes Madame Tüssoud múzeum. "Baszd meg magad élet, dögöljön meg mindenki. Anyád." Ez az alap mondandója általában.
Léteznek azonban ezen stílus képviselőjinek körében is. Több féle darker van, egyének szerint. Én, mint egy jeles képviselőjük, és állandó csapat szervezőjük, ismerem a fajtájukat, és ezt több részre osztanám. A jelen helyzetben, 2008 Magyarországában három féle kasztokra osztanám az idehaza létesült dark szubkultúra képviselőit:
1: Az otthon csücsülő "kemény vonulatos" darkosai. Jellemzik, hogy depressziósak, akár szánalmas suecid - de aztán mégsem - jellegű pillanatnyi öngyilkos szándékokkal vagdalkoznak - szó szerint, mivel vagdossák is magukat pengével. Az ok általában rossz családi háttér, vagy épp aktuális barátnő elveszítése. Ezek a darkerek mindezek mellett többnyire túlvilági eszméket is vallanak, pl sátánizmus, buddhizmus, és egyébb szar, emberek által kitalált fiktív 'valóságokban' hisznek. A tragédiájuk, hogy miután meghalnak majd, egy trágyás földbe basszák a tetemüket. A közönség meg közben sír, anyuci és apuci utána hazamegy és jól leissza magát, másnap meg elverik a macskát seprűnyéllel, bosszúból, amiért a kisfiacskájuk / kislányuk ekkora fasz volt, hogy így tönkre tette az életét.
2: A divat darkosok. A divat darker már egy trükkösebb fajta. Neki csak egyszerűen megtetszik a stílus, mert ide húdejó tartozni. Látják a csoporttalálkozónk képeit, és azt mondják, hogy anyááád, na ezt én kipróbálom. Semmit sem tudnak vagy épp hallotak a The Cure-ról, ha azt mondják nekik, hogy Lullaby, kb olyan értelmes tekintettel néznek, mint a mezei birkák szarás előtt. De ilyenek is léteznek. Megveszik a Manson féle öltönymellényt pár forintért a Tescóba, mellé egy katonai bakancsot, és olcsó sminkkel festik ki magukat ocsmányra. Aztán viszont ők a true darkerek, legalábbis ebben hisznek. Többnyire társaságunk egyes embereit utánozzák teljes mértékben. Engem, vagy épp Christ, lányok esetében pedig Marilynt, vagy Sixxo-t. Tragédiájuk: Éveken belül kinövik, és eldobják a stílust, mivel számukra egy kutyaszart sem ér. Évek múlva pont ugyanazok lesznek, mint akikről jelenleg értekeznek, hogy az mekkora undorító. Én már csak tudom. Engem baszott már át kamu-darkos lány azzal, hogy 'ő most a jegyesem lessz' stb... Aztán meg most egy behatárolhatatlan átlag stílusúvá lett.
3: És vagyunk MI. Nem szeretném ezt a jelzőt használni, mert önelégültként hangozhat. Remélem akadnak ilyesmi emberek rajtunk kívül is, mint amilyenek MI vagyunk. Én ezen dolgozok a nap 24 órájában, hogy toborozzam az embereket, és kiépítsem a közösséget. Mi leszarjuk az életet, de nem urunk a sátán, sőt semmiféle Istenség sem, mi saját urai vagyunk önmagunknak. 100%-ban darkerek, tetőtől talpig. Az a legmeghatározóbb életfilozófiánk, hogy "Egyszer élhetsz, de akkor nagyon". És ez így is van. Ki kell használni ebben a kurva életben minden egyes percet, és nem stresszel teli leélni az életet aggódásokkal, hogy mikor lessz majd gyermekem, vagy épp mikor pucsítunk majd egy milliárdos vállalat üvegházas székházában a monitor előtt, hogy aztán elmondhassuk magunkról, hogy "de kurvajó életütünk volt". Hú. Hát anyád!!! Mi sem vagyunk gonoszabbak, avagy rosszabbak, mint bármelyik ember, aki meri megvalósítani álmait. Mi is csak boldogok akarunk lenni, és semmi másak. Mi így fejezzük ki önmagunk. Én azért nézek ki így ahogyan például, mert amilyen kinézetet képviselek a külsőmmel, az pontosan a véleményem az élettel: Anyádat. Mi mégis úgy élünk, mint egy darkos a mindennapokban. Hallgatjuk azon zenéket, úgy öltözünk, és sosem, se SOSEM adjuk fel stílusunk. Jöhetnek nekünk késes cigányok, és kaphatjuk a napi beszólások ezreit, semmi sem téríthet el minket. Vagyunk amik vagyunk., és fel nem adjuk. Nincsenek különösebb elveink, aki ezért pedig lenéz minket, az magyarázza már el, hogy neki mik az úgynevezett "elvei". Ő is ugyanúgy 3 dolgot szeretne, mint a legtöbb ember a földön: Baszni, boldognak lenni, és úgy élni ahogyan akar. Mi meg így élünk.
Bár mostanában bekerült pár féreg a csapatunkba, mível nem alkalmaztunk megfelelő szűrőt a társaság megválasztásakkor, hamarosan csökken pár emberrel a létszám.
Én továbbra is megteszek majd mindent, hogy ezt a szubkultúrát összetartsam úgy ahogy tudom, kezdve a tv szerepléseimtől egészen a non profit jelleggel zajló csapat összetartásig.
Hogy miért teszem azt tőlem se kérdezzétek. Én így szeretek élni. Ez van.
*
Utolsó kommentek